Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A majorsági zsellérbirtok 565 Egymagából abból, hogy valamely terület fák, bokruk vagy cserjék kiirtása által vált szántóvá vagy kaszálóvá, nem következik szükségképpen, vagy az irtványföldnek tekintessék, hanem amennyiben a felek majorsági zsellérbirtokkal hasonló természetű birtokviszoiivt létesítettek es egyébként e részben az 1896. évi XXV. t.-CZ. 1. §. által megkívánt előfeltételek fennállanak, mi törvényes akadály sem áll annak ntjában, hogy az ily teriiletek is a most feliih ott törvényczikk rendelkezései alá vonassanak. Ily ingatlanok majorsági zsellérbirtokoknak tekintettek azon az alapon, hogy más területre nézve, amelyek szintén ily módon vonattak mezei gazdasági mivelés alá, maguk a felek kölcsönösen elismerték, hogy azokra közöttük taksális szerződés létesült. — A megváltásnak nem áll útjában, ha a tértulajdonos és térhaszonélvezők az 1818. év után uj egyezséget kötöttek, de ezekkel az egyezségekkel a felek uj jogviszonyt nem létesitettek, hanem csakis a már előbb fennállott birtokállapotot tartották fenn, mert az egyezség ama tartalma, hogy a területek addig maradnak a térhaszonélvezők kezén, mig az üveggyárnál szükséges segédmunkákat teljesitik vagy ezek a szolgáltatások a gyárüzem megszűnése által szükségfeléttiekké nem válnak, nem jelenti azt, hogy az átengedés határozott időtartamra szólt volna. — A váltságtőke alatt egyedül az évi szolgálólányok ertekének megfelelő töke lévén érthető, ahhoz az 180G. évi XXV. t.-ez. 30. §-a szerint a térhaszonélvezőket fele részben terhelő eljárási költség még akkor sem számitható, ha az ellen a térhaszonélvezök kifogást nem is emeltek. — Valamely ingatlan haszonvételéért előre meghatározott mérsékelt áron teljesítendő kézi napszámok és fuvarok egyeli szolgálmányokka I anynyiban egy tekintet alá esnek, hogy eme szolgálólányok értékeként a valódi munkabér és a mérsékelt dij között mutatkozó különbözet tekintendő, arinálfogva az évi szolgáltatás értékének kiszámításánál eme külömbözet is megfelelően számításba veendő. (C. 1905. márcz. 8. 2/19040 2. §. Az 1. §-ban említett birtokteriileteken levő szolgálmányokal a jelenlegi birtokos megválthat ja, ha igazolja, hogy a birtokterületet <"> vagy jogelődei az 1848. évi január hó 1-je előtt már bírták és a volt íöldesljr énnek ellenében ki nem mutat ja, hogy a/ átengedés határozott időre, avagy határozatlan időre ugyan, de a visszavétel jogának fentartásával történt, vagy hogy az 1848'. évi január 1-je előtt átengedett birtokra nézve az. 1848. évi január 1-je után határozott időre, vagy a visszavétel jogának fentartásával határozatlan időre szóló ujabb szerződés köttetett. Ha a fennebbi előfeltételek fenfovognak és a volt földesúr kívánja: a birtokos az 1. §-ban említett birtokteriileteken levő szolgálmányokat megváltani köteles. V. ö. 1853. márcz. 2. urb. nyiltparancs 19. §., 18ő4. jun. 21. erdélyi urb. nyiltparancs 18. §. A tkvi rdt. 1. S. szerint azok az igények, a melyek a volt úrbéri kapcsolat és az azzal rokon viszonyok tárgyában az 1854. június 21-én kibocsátott legfelsőbb rendelet által szabályoztatnak, — a majorsági zsellérviszony pedig ezek köze tartozik akár jegyeztettek fül azok a helyszínelés] jegyzőkönyvekben, akár sem, a bejelentésre vagy igazolásra! hirdetményi felszólításokból s a hirdetmény folytán történt tárgyalásokból kizárva voltak; ebből pedig nyilvánvaló, hogy valamint a majorsági zsellér a szolg-llmányok megváltása iránti törvényben g\ jktivz;; jog.it ha törvényes feltetelei megvannak, bármely földesúri birtokutód ellen batáridőhöz uem kötötten érvényesítheti, épp ugy sikeresen védekezhetik báimoh földesúri birtokutód ellen azzal, hogy az általa birtokolt, az 1896. évi XXV. t.-cz. _>. §. rendelkezése alá eső területen fekvő szolga'mányokal a korábbi földesúrtól már megváltotta. (('. 1902. okt. Ki. I. (í. Zs. i. sz.) Az 1896; XXV. t.-cz. 2. és 2(i. §-ai szerint az ugyanazon lörvényczikk által szabályozott eljárásra egyedül a törvény 1. g-ában felsorolt