Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)
564 D ologjog 5. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a szerződések tárgyát képező földek átruházása utáni illetéket, a szerződésileg kikötött vételárnak alapul vétele mellett szabathassa ki. Azon első átruházások, melyek szerint ,a szerződések tárgyát képező földek a jelen törvény értelmében a községektől a jelenlegi birlalókra tulajdonjogilag átmennek, — nemkülönben azon beadványok, okmányok, kimutatások, birósági jegyzökönyvek és mellékletek is, melyek ezen törvényből kifolyólag a telekkönyvi „átalakítás" és egyéni telekkönyvek készítésénél követendő eljárás alkalmával szükségesek, •— bélyeg- és illetékmentesek. 6. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, belügyminister és igazságügyminister bízatnak meg. Az Überlandföldek jogi természetének bővebb megértésére szolgál a Basahid és Kumán községek közt ily földek iránt lefolytatott perben hozott ítéletek indokolása (lásd azokat egész terjedelmükben: Grill-féle Döntvénytár I. k. 641. sz.), mely perben a bpesti Tábla 1883. decz. 3-án 41.758. sz. a., a C. pedig 1884. jun. 5-én 1081. sz. a. mondott ítéletével. Az iiberlandí földek birtoka iránti perben nem elég. ha a felpéres az 1882. évi XVIII. t.-ez. meghozatala után, de ezen földeknek az egyes birlalók részéről történt megváltásának befejezte előtt létrejött egyezségre hivatkozik, hanem azt is bizonyítani tartozik, hogy ö ezen osztályra való hivatkozással a kereseti ingatlanok megváltásához való igényét a megváltást foganatosító községi bizottságnál bejelentette, de ebbeli ténye nem vétetett figyelembe, s ha ezt nem tevé, agy róla az vélelmezendő, hogy megváltási jogosultságával annak idején élni nem kívánt. (C. 905. szept. 7. 5914.) 1806: XXV. TÖRYÉNYCZIKK, a majorsági zsellérbirtokokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról. (Szentesítést nyert 189(1. évi július hó 27-én. — Kihirdettetett az ..Országos Törvénytár''-ban 189t>. évi augusztus hó 1-én.) 1. §. A Jelen törvény rendelkezései alá esnek azok a majorsági birtokterületek, melyeket az 1848. évi január hó 1-ső napja előli a volt földesúr egyeseknek vagy többeknek évenkénti szolgálmányok mellett mivelés, beültetés, beépítés vagy másnemű haszonvétel végett engedett át, s a melyek sem arbéri birtoknak, sem pusztatelekeknek, sem foglalásoknak, sem maradványföldeknek, sem irtványoknak, sem pedig telepítvényeknek nem tekinthetők (majorsági vagy curialis zsellértelkek, bérföldek, taksális vagy censuAlis földek, ipari földek, laksás hazak stb.) Azok a birtokterületek, a melyeket az illető nem *z évi kézi napszámok tejében, hanem erdőpásztori minőségben cselédbérben használ . nem tartoznak azok közé a majorsági birtokteriiletek közé, ;i melyek az 1896. évi XXV. t.-ez. 1. S-áuak rendelkezése alá esnek, (C, 1903. ápr. 7. T. G, Zs, G/1902, sz.)