Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

564 D ologjog 5. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a szer­ződések tárgyát képező földek átruházása utáni illetéket, a szerződésileg kikötött vételárnak alapul vétele mellett sza­bathassa ki. Azon első átruházások, melyek szerint ,a szerződések tárgyát képező földek a jelen törvény értelmében a közsé­gektől a jelenlegi birlalókra tulajdonjogilag átmennek, — nemkülönben azon beadványok, okmányok, kimutatások, birósági jegyzökönyvek és mellékletek is, melyek ezen tör­vényből kifolyólag a telekkönyvi „átalakítás" és egyéni telek­könyvek készítésénél követendő eljárás alkalmával szüksé­gesek, •— bélyeg- és illetékmentesek. 6. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, belügyminister és igazságügyminister bízatnak meg. Az Überlandföldek jogi természetének bővebb megértésére szol­gál a Basahid és Kumán községek közt ily földek iránt lefolytatott perben hozott ítéletek indokolása (lásd azokat egész terjedelmükben: Grill-féle Döntvénytár I. k. 641. sz.), mely perben a bpesti Tábla 1883. decz. 3-án 41.758. sz. a., a C. pedig 1884. jun. 5-én 1081. sz. a. mon­dott ítéletével. Az iiberlandí földek birtoka iránti perben nem elég. ha a felpéres az 1882. évi XVIII. t.-ez. meghozatala után, de ezen földeknek az egyes birlalók részéről történt megváltásának befejezte előtt létrejött egyezségre hivatkozik, hanem azt is bizonyítani tartozik, hogy ö ezen osztályra való hivatkozással a kereseti ingatlanok megváltásához való igényét a meg­váltást foganatosító községi bizottságnál bejelentette, de ebbeli ténye nem vétetett figyelembe, s ha ezt nem tevé, agy róla az vélelmezendő, hogy megváltási jogosultságával annak idején élni nem kívánt. (C. 905. szept. 7. 5914.) 1806: XXV. TÖRYÉNYCZIKK, a majorsági zsellérbirtokokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról. (Szentesítést nyert 189(1. évi július hó 27-én. — Kihirdettetett az ..Orszá­gos Törvénytár''-ban 189t>. évi augusztus hó 1-én.) 1. §. A Jelen törvény rendelkezései alá esnek azok a ma­jorsági birtokterületek, melyeket az 1848. évi január hó 1-ső napja előli a volt földesúr egyeseknek vagy többeknek évenkénti szolgálmányok mellett mivelés, beültetés, beépítés vagy másnemű haszonvétel végett engedett át, s a melyek sem arbéri birtok­nak, sem pusztatelekeknek, sem foglalásoknak, sem maradvány­földeknek, sem irtványoknak, sem pedig telepítvényeknek nem tekinthetők (majorsági vagy curialis zsellértelkek, bérföldek, taksális vagy censuAlis földek, ipari földek, laksás hazak stb.) Azok a birtokterületek, a melyeket az illető nem *z évi kézi nap­számok tejében, hanem erdőpásztori minőségben cselédbérben hasz­nál . nem tartoznak azok közé a majorsági birtokteriiletek közé, ;i melyek az 1896. évi XXV. t.-ez. 1. S-áuak rendelkezése alá esnek, (C, 1903. ápr. 7. T. G, Zs, G/1902, sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents