Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

536 Doíogjog. szik, és habár a közlegelő használatának gyakorlatában volt, ez is végkép megszűnik. V. ö. 79. §. 44. §. A jelen törvény határozatai szerint felmerülő minden per az e. f. törvényszék hatásköréhez tartozik. A birtokszabályozás megengedése iráni hozott itélét jogerőre emelkedése után a törvényszék a felmérés, becslés, osztályozás eszközlésével s az 1832/6-ki X. t.-cz. (I. §-ának g) pontja szerint megkivántató mindennemű segédadatok megszerzésével, egybeállításával és hitelesítésével, ideértve az összehasonlító okiratot is, mindig egyik birói tagját bizza meg. A megbizott törvényszéki tag köteles: a) a rendezni kivánt község s a szomszédos községek közt a határokat tisztába hozni s a mennyiben az barátságos uton nem volna eszközölhető: a feleket a határkérdés eldöntése végett az illetékes biróság elé utasítani; b) a szabályozási tervbe felveendő községi (vicinal) közlekedési és országos útvonalokra nézve áz érdekelt szomszéd községeket is meghallgatni, valamint a járási s illetőleg a megyei vagy országos hatóságok határozatát is kikérni; c) a felek közt a fenforgő kérdésekre nézve a barátságos egyezséget megkisérleni; d) eljárásáról folytatólagos alakban jegyzőkönyvet vezetni, s azt az összes beszerzett adatokkal, valamint a netalán létrejött egyezséggel együtt a törvényszék elé terjeszteni. A segédadatok netalán mutatkozó hiányok kiegészítése iránt a törvényszék intézkedik. V. ö. 51. §.; 1877: XII. t.-cz. 2. §. 45. §. A törvényszék a felek közt létrejött egyezséget csak alaki tekintetben veszi vizsgálat alá, s azt a feleknek hivatalból hiteles alakban kiadja; a mennyiben pedig egyezség nem jött yolna létre, őket a vitás pontokra nézve perbeszédeik beadására utasítja. Az előkérdések felett rendszerint az 18G8: LIV. t.-cz. 144. §-ában említett jegyzőkönyvi eljárásnak van helye; azt azonban, ha a fennforgó kérdések megítélése bővebb tárgyalást kiván, az eljáró biróság rendes Írásbeli eljárásra változtathatja át. A per érdemében mindenik félnek csak két perbeszéd és minden perbeszéd beadására 30 napi határidő engedtetik. E határidő minden perbeszédre nézve csak egyszer, s legfeljebb ujabb 30 nappal hoszszabbíthatő meg. Ha alperesek a tárgyalási határidőre meg nem jelennének, perbeszédeiket ügyvéd által képviselve, a kitűzött határidőre be nem adnák, a törvényszék részükre ügygondnokot rendel. Különben az. eljárásra nézve az 1832/6. VI. t.-cz. 3. §-a és az 1832/6. X. t.-cz. (i—10. §-ai és a polg. törv. rendtartásnak a rendes perekre vonatkozó határozatai alkalmazandók, a, mennyiben a jelen törvény 50., 51. és 52. §§-ai eltérőleg nem intézkednek.