Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Úrbér] jog- ós birtokviszonyok rendezése. 5.°. 5 rendezés alkalmával közösen kiadott legelő-, erdő- és nádas-illetőségek tkvezése tárgyában (1889. K. T. 2531.); 1890. jun. 2. 20.326. sz. IM. rend. a volt úrbéresek részére közösen kiadott birtokilletöségek egyénenkint való felosztásánál és a felosztott részek tkvezésénél követendő eljárás szabályozása tárgyában (1890. R. T. 757.); 1890. jun. 14. 22.188. sz. IM. rend. a volt úrbéresek részére úrbéri rendezés, tagosítás vagy elkülönítés alkalmával legelőilletőség fejében kiadott erdöbirtok helyes tkvezése tárgyában (1890. R. T. 966.). 41. §. Közhasználatú csapások, utak, teljesen haszonvehetetlen terek, ugy a községi utczák és a rendes közlekedéshez szükséges terek, senki illetményébe be nem számíthatók. A haszonvehetetlen tér annak tulajdona, a kinek egyéni birtoka közé esik, különben a volt földesurat illeti. A közlekedési utak, az utczák és a község beltelkén létező magánjogi tulajdont nem képező terek községi vagyont képeznek, érintetlenül hagyatván az ily téreken másokat illető vásárjog. A gazdasági utak és közhasználatú csapások a volt úrbéresek birtokán ezeket, a volt földesúr birtokán pedig az utóbbi! illetik, de az ilyetén utakon és csapásokon kölcsönösen fennálló szolgalmak jövőre is érintetlenül maradnak. 42. §. A hol a legelő-elkülönzés még nem történt meg, minden egyes volt jobbágy vagy zsellér követelheti, hogy legelőilletménye külön s a mennyiben a helybeli körülmények engedik, többi birtokával egyesítve hasíttassék ki. Ott pedig, hol a legelő-elkülönzés már véghez ment, a volt úrbéri zsellérek a maguk legelő-illetményét a volt telkes jobbágyok legelő-illetményétől bármikor elkülöníthetik, sőt maguk közt fel is oszthatják, ha az elkülönítést vagy felosztást kérők legelő-illetménye a zselléreket összesen illető legelőnek legalább negyedrészét teszi. A volt telkes jobbágyoknak és zselléreknek közösen jutott legelő az egyesek közt felosztandó, ha a felosztást kérők úrbéri birtoka a határban levő úrbéri birtoknak legalább egy negyedét teszi. A felosztási s elkülönzési költségeket azon esetben, ha a szabályozás már megtörtént, a volt telkes jobbágy és zsellér mindegyik részére jutott osztályozott teriilet aránya szerint viselik. A legelőelkülönítés tekintetében v. ö. még: 1836: VI. t.-cz. 3. §.; 1836: VIII. t.-cz. 2. §.; 1840: VII. t.-cz. 3. §.; 1853. márcz. 2. úrbéri nyiltparancs 4., 16. §§. X(. alább 48., 56., 58., 74—79. §§.; továbbá 1871: LV. t.-cz. 13., 14. §§. V. ö. még a legelőilletöséggel a betétszerkesztésnél való elbánásról: 1889: XXXVIII. t.-cz. 35. §. 6., 7. p.; 1892: XXIX. t.-cz. 15. §. d) pont. VIII. FEJEZET. Birtokrendezési eljárás. 43. §. Ha a volt földesuraság a legelő-elkülönzés által netalán neki jutható részről akár a 48. §-ban érintett egy év alatt, akár később lemond, a legelő-.elkülönzésre minden igénye elenyé-