Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Úrbéri jog- és birtokviszonyok rendezése. «">:>:J Az úrbéri egyezség értelmében az ingatlant terhelő s az 1836: VI. t.-ez. 4. és az 1871: LIII. t.-ez. 32. §-aihoz képest fennállónak tekintendő fajárandóság az ingatlan dologi terhét képezvén, a földesúri birtokot nyilvánkönyvi bejegyzés nélkül is terheli, következően ez a jog az ingatlan mindenkori birtokosa ellen, tekintet nélkül arra, vájjon ez a tulajdonjogát magánszerződés, avagy birói árverés utján szerezte, érvényesíthető. Abból a körülményből, hogy a lelkész és kántor javára egyezségileg kötelezett faizásnak a volt földesurak részéről történt teljesítése a püspöki hatóság által vissza nem utasíttatott és hogy a faizási haszonvételre vonatkozó és a szerződésen alapuló igényüknek per utján leendő érvényesítésére a fajárandóság élvezői kifejezetten felhatalmaztalak, a bíróság az egyezséget az egyházi felsőbbség által elfogadottnak tekintette. (C. 1904. szept. 9. 4585/903.) 33. §. Addig, mi<4 az erdei haszonvételek jelen törvény szerint rendeztetnek: az eddigi törvényes határozatok ugy ezen haszonvételek tekintetében, mint az ezekért járó viszonszolgálatokra nézve, erejükben í'ennuu adnak. Az erdei haszonvételek tekintetében v. ö. még fönn 1836: VI. t.-ez. 4. §.; 1836: VII. t.-cz. 8. §.; 1840: VII. t.-ez. 8.; 1840: IX. t.-cz. 13.; 1853. márcz. 2. úrbéri nyiltparancs 4., 10—14., 16. §§.; 1882. máj. 2. 14.778. sz. l.M. rend. a faizási jog megváltása fejében kihasítandó erdőterületnek a volt úrbéresek és zsellérek közti feloszthatlanságáról. A betétszerkesztés szempontjából v. ö. 1889: XXXVIII. t.-cz. 35. §. 6., 7. p.; 1892: XXIX. t.-cz. ló. §. d) p. L. még: alább 48., 58., 70—72. §§. L. még a 40. S-nál idézeti tik. rendeleteket. Az úrbéri egyezség értelmében az ingatlant terhelő s az 1836: VI. t.-cz. 4. és az 1871: LIII. t.-cz. 32. §-aihoz képest fennállónak tekintendő fajárandóság az ingatlan dologi terhét képezvén, a földesúri birtokot nyilvánkönyvi bejegyzés nélkül is terheli, következően ez a jog az ingatlan mindenkori birtokosa, ellen, tekintet nélkül arra, vájjon ez a tulajdonjogát magánszerződés, avagy bírói árverés utján szerezte, érvényesíthető. (C. 904. szept. 9. 4585/903.). VI. FEJEZET. Nádlási haszonvételek. 34. §. Ott a hol a volt úrbéresek a/. 1836: VI. t.-cz. 5. §-a értelmében nádlási haszonvételt gyakorolnak s a haszonvétel eddig se egyezkedés, se birói eljárás utján nem rendeztetett, annak szabályozása oh kép eszközlendő: hogy a volt földesúrral közösen használt nádast érből a volt úrbéresek számára, azok eddigi haszonvételének megfelelő rész, egy egész volt úrbéri jobbágyi vagy nyolez volt úrbéri zsellértelek után két holdnál nem kisebb, nyolez holdnál nem nagyobb mennyiségben kizárólagos tulajdonul hasíttassék ki. vagy pedig e helyett, a felek kölcsönös beleegyezése alapján, ugyanazon határban más egyenértékű földek adassanak. Az illetmény kiszabásánál, a volt úrbéresek által eddig teljesített viszonszolgáltatások értéke számításba veendő. 35. §. A mely határokban pedig a nádlási haszonvétel rendi zése már megtörtént, és a nádasnak egy bizonyos része a községeknek, vagy eji'yes volt úrbéreseknek akár illetményük fejében, akár az őket illet*") úrbéri földeken felül kizáró használatukra