Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Dologjog és a lejárt kamatok, ezek összege fogja képezni azon tőkét, a melyért a váltságjogosított vált sági kötvényekkel elégíttetik ki, s amely után viszont a vált ságkötelezettek a törlesztési járadékokat az ország pénztárába befizetni köteleztetnek, egyszersmind pedig megállapíttatik az időpont, a melytől az uj viszony kezdődik, s kijelöltetnek azon birtokrészletek, a melyek az ország közvetítése mellett megállapított összegnek jelzálogául fognak szolgálni. 1 Íven esetben a telekkönyvi bejegyzés a fennebbi 9. §. szerint eszközlendőj illetőleg a korábbi bejegyzés átalakítandó. Hasonló átváltoztatás eszközölhető azon váltságtartozásokra nézve is, a melyek nem egyezségen, hanem jogérvényes Ítéletben alapulnak. Mindkét esetben az ilyen átváltoztatás a kormány részéről csak akkor tagadható meg, ha a váltságtartozás összege a jelzálog értéke által fedezve nem volna. 17. §. Mindazon tartozások, a melyek a jelen törvény értelmében eszközlendő szőlőmegváltásokból eredni fognak, valamint a korábbi szerződéseken vagy Ítéleteken alapulók is, a mennyiben a megelőző §. szerint országos közvetítés alá vonatnak, az egyes váltságkötelezettekre egyénenkint vetendők ki, s ezeknek mindegyike szabály szerint csak a maga tartozásáért felelős. V. ö. alább 1878:VII. t.-cz. 18. §. A váltságtartozások felszámításának e-zközlése végett, az igazságügyminister a szőlős vidékekre annyi biztost küld ki, a mennyi a felszámítási eljárás gyors befejezésére megkívántatik. 19. §. A kiküldött biztos felhivást intéz a váltságdíjra jogosítottakhoz és az arra kötelezettekhez, hogy a mennyiben közöttük a tartozás végleges megváltására nézve egyezség jött létre, vagy időközben azt létre hozhatnák, a megkötött egyezség bemutatása, ilyen nem létében az egyezség megkísérlése, s ha ez nem sikerülne, egy-egy választott bíró választása végett bizonyos határnapon, személyesen vagy törvényes meghatalmazottjaik által előtte jelenjenek meg. 20. §. A kitűzött határnapon a biztos a netalán időközben a felek közt létre jött egyezséget hitelesíti és a további eljárás alapjául följegyzi, ilyen nem létében a tartozás mennyiségének és árának átlagára nézve, a felek által előadott adatok alapján az egyezséget megkísérli, s ha nem sikerül, egy részről a jogosítottat, vagy jogosítottakat, mini egyik felet, más részről a kötelezettet vagy kötelezetteket, mint másik felet, utasítja, hogy azonnal egy-egy bírót válaszszanak. 21. §. A megjelent felek által a meg nem jelentekre nézve is kötelezőleg megválasztott két biró az általok választott elnökkel képezi a választott bíróságot, mely e, törvény értelmében s annak alapján kiadandó ministeri utasítás szerint, a vidék összes váltságdij-jogosítottaira s kötelezettéire nézve a váltságdijakat megállapítja.