Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Szölődézsmaváltság. 517 Ha a jogosítottak vagy kötelezettek a.kitiizött határidőben birót nem választanának, vagy ha a választott birák. az elnök személyére nézve megegyezni nem tudnának az eljáró biztos a mulasztó fél részére birót, illetőleg elnököt nevez. 22. §. Ha az ekkép megállapított váltságdíjban mindkét fél megnyugszik, e váltságdíjnak felszámítása, illetőleg egyénenkinti felosztása lesz ugyanazon választott bíróság által eszközlendő. Ha azonban egyik vagy másik fél a váltságdíj megállapításával, illetőleg annak egyénenkinti felosztásával meg nem elégednék, ez esetben felebbezéssel élhet. 23. §. A felebbvitel a földmivelési, igazságügyi és belügyi ministerek által e. czélra felállítandó felebbviteli hatóságokhoz történik. E hatóságok határozata mindenkor végérvényes, s mind az érdekelt felekkel, mind a pénzügymin istenei haladéktalanul közlendő. A jogbiztos és a fellebbviteli bíróság költségeit az állam, ellenben az elsőbiróság költségeit az érdekelt felek közösen viselik. 24. §. Mihelyt a jogosított az illető birtokbiróság bizonyítványa által igazolja azt, hogy a váltság tárgya semminemű igénynyel terhelve nincs, vagy ha a váltságtőke s annak kamata időközben szabályszerüleg le nem tiltatott vagy foglaltatott, a váltsági kötvények a jogosítottnak azonnal kiszolgáltatandó]-:. A pénzügyi hatóság gondoskodni fog, hogy minden egyes vált ságköteles számára külön tartozási könyv készíttessék s abba az évjáradékok és azok törlesztése följegyeztessenek. 25. §. Az eljárás részletes szabályait a bel-, pénz-, igazságügyi és földmivelési ministeriumok rendeleti uton fogják megállapítani. 26. §. A hol a szőlőktől járó más adózások mellett tized is divatozott, s ennek papi vagy uri minősége iránti jogerejü Ítélettel vagy egyezséggel még el nem döntött kérdések merülnének fel, vagy ha a szőlőbirtokos azt vitatja, hogy szőlője az úrbéri teleli állományához tartozik s mint ilyen az országos kárpótlásban benfoglaltatik: a mennyiben a per folyamatban volna, a bíróságok köteleztetnek e pereket soron kívül is tárgyalni és Ítélettel eldönteni; ha pedig a per még folyamatba nem tétetett volna, ott ho] a tized kiszolgáltatása megtagadtatott, a volt földesúr, a hol pedig a tized kiszolgáltattatott ugyan, de a szőlőbirtokos azt papi tizednek vitatja, vagy szőlőjét úrbéri telki állományhoz tartozónak állítja, az illető szőlőbirtokos 1869-ik évi július 1-éig, igényeinek különben elenyészése terhe alatt, a pert az illető törvényezekek előtt folyamatba tenni, a bíróságok pedig azt a fennirt mód szerint elintézni tartoznak. V. ö. alább 1878:VII. t.-cz. 27. §. Ilyképen a szőlőkön fekvő adózások tisztába hozatván, a szőlőváltsági eljárás az alábbi intézkedések szerint azonnal