Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

SzölŐdézsmaváltság. 513 3. §. Az évi tartozás., tekintette] a vidéken netalán létrejött egyezségben megállapított váltságdijakra is, a következő elvek szerinl Izámíttatik ki és állapíttatik meg: 1. A hol a közelebb lefolyt 10 év alatt, t. i. 185S-tól lS07-ig készpénzfizetés voll gyakorlatban: az évi tartozás mennyisége a 10 évre eső átlag szerint állapíttatik meg. Ha az összeg mennyisége mindig egyenlő volt, az egy évi összeg a szabályzó. 2. A hol 10 év alalt terménybeli tartozás állott fenn, ott a) ha az összes termésnek bizonyos hányada, tized, kilenczed, heted stb. volt gyakorlatban: átlagosan számíttatik ki a tartozásnak mind mennyisége, mind ára; b) ha pedig a tartozás határozott mennyiségből állott (hegyvám), csak a termény ára számíttatik ki átlagosan. 3. Ifa az évi tartozás napszám vagy más szolgáltatásból áll: a 10 évi árak állaga fog zsinórmértékül szolgálni. 4. Ha a tartozás vegyesen készpénzben, terményben, napszámban stb. teljesíttetett, vagy ha a taitozás teljesítésének majd egyik, majd másik módja használtatott, mindenik tartozás átlagos egy évi értéke az 1., 2., és 3. pont alatt kijelölt elvek" szerint külön-külön számíttatik ki, s a kiszámított értékek összegé les/, a szabályzó évi tartozás. 5. Ha a taitozás mennyiségél és árát ez alapokon és ezen elvek szerint kiszámítani nem lehetne (parlag és kiirtott szőlőknél, ujabb ültetvényeknél, tartozás megtagadás eseteiben stb.) a körülményekhez képest a czélnak megfelelőleg fog kideríttetni és megállapíttatni. 4. §. A váltságösszeget az illető szőlőbirtokosok tartoznak fizetni; de a megváltás könnyítésére országos közvetítés segélye nyújt atik. E közvetítés abban áll, hogy a volt földesurak, illetőleg földtulajdonosok, a részükre megállapított váltságösszeg erejéig, c czélra kibocsátandó „jelzálogos váltsági kötvények"-kel fognak egyszerre kielégíttetni, a vált ságkötelezettek pedig váltságtartozásukat törlesztés utján az ország pénztárába fizetik. V. ö. alább, 1870: XX. t.-cz. a szülőváltsági kötvények szelvényadójáról; továbbá 1875: XXII. t.-cz. 5. §. és 1875: XLVII. t.-cz. 2. §. 5. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy az. említett váltsági kötvényeket az ország nevében kibocsáthassa. A kibocsátandó váltsági kötvényeket mind a tőkéié, mind pedig a tőke után félévi utólagos részletekben fizetendő 5%-os kamatukra nézve, az ország jótállása alá helyeztetnek. 6. §. Azok, akiknek ilyen váltságösszeg jár, kötelesek a váltságösszeg fejében részükre kiállított kötvényeket névszerinti értékben elfogadni. 7. §. A váltság-kötelezettek váltságtartozásuk után évenkint kamat fejében 5%-ot, tőketörlesztési járadék fejében 2^%-ot, kezelési költségek fejében %%-ot fognak az ország pénztárába, és pedig félévi előleges részletekben befizetni. Ezen évenkint összeM á r k u s: Magyar magán jog. II. 33