Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

514 Dologjog sen 8%-ra terjedő törlesztés folytán az összes váltságtartozás 22 év múlva megszűnik. A lejárt tőke és kamat járadékok, valamint a kezelési költségek is, az ország rendes adóközegei által, az országos adó­val együttesen hajtatnak be, s azok minden tekintetben az orszá­gos adó természetével birnak s annak törvényes előnyeit élvezik, E rendelkezés kiegészíti: 1883: XI. t.-cz. 1. §. 1. c) pont, 1. alább. V. ö. 1877. márcz. 23. 10.090. sz. P. M. rend. a szőlődézsmaváltságbeli befizetett tőke- és járuléktartozásoknak tkvi törlése körül követendő eljárás tárgyában (1877. R. T. 115.). E rendelet módosítja: 1893. okt. 24. 60.647. sz. P. M. rend. (1893. E. T. 2556.). A szölödézsmaváltságról, mint előnyös tételről végrehajtás esetében, v. ö. 1881: LX. t.-cz. 189. §. 8. §. A váltsági kötvények fél évről fél évre, s terv szerinti törlesztési járadék arányában, nyilvános kisorsolás alá esnek s a kisorsolt kötvények az országos pénztárnál teljes névszerinti értékben beváltatnak. A pénzügyminister a váltsági pénzügyletet külön nyilvántartás mellett kezeli, s arról az országgyűlésen éven­kint jelentést tesz. 9. §. A váltságtőkék és járulékaik jelzálogi biztosítása és nyilvántartása végett, az illető község telekkönyvéhez egy megvál­tási teberlap csatoltatik, a mely egyének és rovatok szerinti kö­rülményes kimutatását képezi az egyes lakosok különböző vált­ságtartozásainak. Ezen fölül minden egyes tartozás minden egyes szőlőbirtokra az illető telek jegyzőkönyvben a birtokalapra rövi­den bejegyzendő, mi által a tartozás jelzálogilag bekebelezettnek tekintetik , s mint ilyen minden eddig bekebelezett követelést is megelőz. V. ö. alább 1871: LIII. t.-cz. 92. §. 10. §. A megváltási teberlap fejezetén a szerkesztés évszá­mával ellátva, a következő rovatokat tartalmazza: 1. a váltságkötelezettnek nevét; 2. a féléves járadékok (annuitás') számát; 3. azon összeget, mely egy-egy félévi járadékra esik; 4. azon telek jegyzőkönyv számát, a melyben a jelzálogul szol­gáló szőlő vagy szőlők foglaltatnak; 5. ezen szőlők helvszinelési számát. V. ö. alább 1871: LTTT. t.-cz. 93. §.; 1886: XXIX. t.-cz. 3. §. 11. §. Ott, a hol telekkönyvek nincsenek, a megváltott szőlő­birtokot a váltságtőke és járuléka, minden más hitelezőt megelő­zőleg, már a jelen törvénynél fogva terheli s a helyszíneléskor hivatalból fog az illető telekjegyzőkönyvbe beiktattatni, tekintet nélkül az időközben netalán történt birtokváltozásra. V. ö. 1881: LX. t.-cz. 184. §.; 1883: XLIV. t.-cz. 88. §.; 1. alább. 12. §. A váltságtőke megállapítása után szabadságában áll minden váltságkötelezettnek, ha a törlesztés kedvezményével élni nem kiván, váltsági tartozását készpénzben egyszerre lefizetni. Ha azonban tartozásának évi járadékok általi törlesztését választaná a váltságkötelezett, ez esetben az évi járadékokat fél­évről félévre előre pontosan fizetni tartozik, s a törlesztés tervén túlfizetést csak akkor teljesítene!, ha hátralevő összes tartozását

Next

/
Thumbnails
Contents