Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

28 Dologjog. V. 5. HK. II. R. 7i. cz. hasonló rendelkezését. 0** 336. §. Ha a rosszhiszemű birtokos a dologra költekezett, ily esetben az alkalmazandó, a mi a megbizás nélküli ügyviselő által tett költségre nézve a meghatalmazásróli fejezetben rendeltetik. 0** 337. §. A községnek birtoka, a tagok nevében működő meghatalmazottak jó- vagy rosszhiszeműsége szerint Ítéltetik meg. De a rosszhiszemüek mind a jóhiszemű tagoknak, mind a tulajdonosnak is mindenkor kártéritéssel tartoznak. 0** 338. §. A jóhiszemű birtokos is, ha birói itélet által , a dolognak visszaadásában marasztaltatik, a haszonvétel és raár megtérítésére, valamint a költekezésre nézve is, a neki \ljteEbesitett keresvény időpontjától fogva, a rosszhiszemű birtokosokkal egyenlő elbánás alá vonandó; de a véletlen esetért, «<mely a dolgot tulajdonosánál nem érte volna, csak azon esetMoen felelős, ha a dolognak visszaadását konok perlekedés által késleltette. Marosvásárhelyi tábla: Tekintve, hogy más kárával senki sem gazdagodhatok és hogy az alperes csődtömeg ezen keresetlevél kézbesítése után mindenesetre rosszhiszemű perlekedőnek mutatkozik, mindezeknél fogva az alperes csődtömeget az évenkinti haszonértéknek megtérítésére kötelezni kellett. — Curia: Helybenhagyja (587/82.). Öröklési perben az egyik örököstárs birtokának jó- vagy rosszhiszeműsége kérdés tárgyát nem képezheti és kihatással nincs az elvont hasznok megtérítésének mérvére nézve (C. 6457/85.). A birtokost az állag sérelme nélkül elválasztható beruházások elvitele, jó- vagy rosszhiszeműsége esetében egyaránt megilletik (C. 89. szept. 26. 321.). Budapesti tábla: A keresetlevélnek kézbesítésétől számítva a jóhiszemű birtokos is a rosszhiszemüvel egyenlő elbánás alá esik, vagyis az elvont hasznot megtéríteni tartozik. (89. szept. 3. 4894.) — Curia: Hhagyja azzal a változtatással, hogy a kereset indításától kezdve alp. a birtoklás tekintetében jóhiszeműséggel többé nem védekezhetik stb. (90. márcz. 5. 9041/89.). — Azonos: Budapesti tábla: (83. ápr. 18. 57256/82.). Birtokba adás iránti kereset sikerrel nem indítható az ellen, aki az illető dolgot más nevében birja, amennyiben azt igazolja és megnevezi azt a személyt, a kinek nevében a birtoklást gyakorolja (C. 95. máj. 15. 2807/94. M. 12,179.). A birtok, mint főtárgy és az elvont hasznok, mint melléktárgy közötti viszonyból következőleg, ha az elvont haszon a birtokkal együtt nem érvényesíttetett, sem a birtok iránti perben annak külön érvényesítése indokoltan fenn nem lett tartva: a tulajdonos erről lemondottnak tekintendő. (C. 1904. okt. 6. 938.). Budapesti tszék: A törvényszék abból a körülményből, hogy a peres ingatlan soha sem felperesnek, sem közvetlen jogelődüknek birtokában nem volt s hogy azt 1876. év óta alperesek tartják birtokukban, egy oly csekély népességű községben meggyőződést szerezhettek, a felperesek rosszhiszeműségét megállapítva látja, minélfogva mint ilyenek bejegyzett tulajdonjoguk ellenére alpereseknek engedni kötelesek lévén, keresetükkel clutasitandók voltak, ellenben a viszonkereset folytán, ha a megítélt póteskü letétetik, a tulajdonjog alpereseknek megítélendő volt . . . (900. decz. 12. 4850.). — Kolozsvári tábla: Jóllehet felperesek nem földrai hancni kiséhai lakcccl:, de n.L.d a mellett az e'.cüU.úságj