Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Birtok megbáboritása. ítélet indokaiban felhozott körülményeknél fogva akkor, a midőn a kereseti ingatlant telekkönyvi jogelődjüktől megszerezték, tudomással kellett birniok arról, hogy a megvett pertárgya ingatlan nem R. Juon eladó, hanem az alperesek tényleges birtokában volt, következőleg azt az ingatlant az alperesek megrövidítésére rosszhiszemüleg szerezték meg és mint ilyenek, a telekkönyvi állásra sikerrel nem hivatkozhatnak. (901. febr. 26. 636.). — Curia: Felperesek jogelődje a kereseti ingatlant a vételkor felperesek birtokába át nem adta és pedig, a mint a per adataiból kitűnik, azért, mert azt ő soha nem birta, hanem ellenkezőleg az huzamosabb idő óta az alperesek birtokában volt, felpereseknek tehát érdekükben állott volna meggyőződést szerezni arról, hogy alperesek azt mi czimen tartják birtokban; felperesek ezt azonban elmulasztották, mely mulasztásuk miatt a telekkönyvi állásra sikerrel nem hivatkozhatnak, minélfogva a másodbiróság ítélete eme okoknál és annak egyéb indokolása alapján helybenhagyandó volt. (902. febr. 25. 2879/901. M. 19509.). Jogszabály az, hogy a ki valamely dolgot valószínű okoknál fogva magának tait, annak jóhiszemű birtokosa s mint ilyen azt el is használhatja s ha elhasználta, megtéríteni nem tartozik; de jogszabály az is, hogy a kárban tett kereset időpontjával a jóhiszemű birtokos is rosszhiszemüvel egyenlő elbánás alá esik és az okozott kárért szavatol. (C. 906. ápr. 23. I. G. 165.). 0** 839. §. A birtokot, bármi tulajdonságú legyen is az, senkinek sem szabad önhatalmúlag báboritani. A háboritottnak joga van a beavatkozás megtiltását és a bebizonyítható kár megtéritését biróilag követelni. 1222. Aranybulla XVII. t.-cz. A mely birtokot valaki méltó szolgalatjával szerzett, attól soha meg ne fosztassék. — V. ö. az alább az O** 346. §. kapcsán közöltekkel. 0** SJ/0. §. Ha valamely ingatlan dolog vagy dologbani jog birtokosa uj épület, vizi vagy más mii csinálása által jogaiban veszélyeztetik, a nélkül, hogy az épitkezö magát a közönséges törvénykezési rendtartás rendelete szerint az ő irányában biztositotta volna; a veszélyeztetett jogositva van az ily ujitás betiltását a biróság előtt követelni, és a biróság köteles az ügyet a legnagyobb gyorsasággal elintézni. V. ö. az egyes épitési szabályokat; katonai épitkezésekről v. ö. 1823. febr. 21. udv. kancz rend.; erődített helyek kerületében való építkezésekről: 1859. decz. 21. min. rend. (1860. RGBL. 10. sz.). 18S4-.XVH. t.-cz. 25. §. Ha valamely iparág gyakorlása oly iizlettelepek felállításával jár, melyek fekvésük vagy az üzlet minősége által a szomszéd birtokosokat vagy lakókat, avagy egyáltalában a közönséget háborgatják, megkárosíthatják vagy veszélyeztethetik, iJy telepek az alább körülírt eljárás mellett csak iparliatósági telepengedély alapján állíttatnak fel. 36. §. Ha valamely üzlet az egészségre ártalmas, vagy egyébként a közönségre hátrányos vagy veszélyes hatást gyakorol, vagy a 34. §-ban említett eset áll elő, vagy ha népesebb utczákban nagyobb menynyiségii gyuanyaggal működvén, vagy ilyet készítvén, könnyen tűzveszélyt okozhatna: az, ha a káros befolyás máskép el nem távolitható, még az esetben is, ha az a jelen törvény alapján engedélyezett ipartelepen gyakorlatba vétetett, vagy ezen törvény keletkezte előtt érvényben volt rendszabályoknak megfelelőleg űzetett is — teljes kárpótlás mellett kisajátítás utján megszün-