Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Birtokczim. Jó- és rosszhiszemű birtokos. 25 jogszerű vélelme áll; s ennél fogva annak kimutatására föl nem hivathatik. 0** 82 b. §• Ezen felhivásnak még akkor sincs helye, ha valaki azt állitja, hogy ellenének birtoka, más jogvélelmekkel, péld. a tulajdon szabadságával össze nem férhető. Ily esetekben az állitó ellenfélnek a rendes biró előtt keresetet kell inditani, és vélt erősebb jogát kimutatnia. Kétség esetében a birtokost illeti az elsőbbség. 0** 825. §. Mennyiben tartozzék birtokának czimét oly dolognak birtokosa kimutatni, melynek forgalma el van tiltva, vagy a mely elorzottnak lenni látszik, arról a büntető és közrendtartási törvények határoznak. V. ö. 1878: V. t.-cz. 370—372. §§. (orgazdaság): 1870: XL. t.-cz. 131., 132. §§. (tulajdon elleni kihágás). L. még a csempészeti dolgokra vonatkozó pénzügyi szabályokat (1835. jul. 11. vám- és egyedárusági szab. 307—343. §§.). 0** 826. §. Ki azon dolgot, melyet bir, valószínű okoknál fogva magáénak tartja, az jóhiszemű birtokos. Rosszhiszemű birtokos az, ki tudja, vagy a körülményekről vélelmeznie kell, hogy a birtokában levő dolog másé. Tényekbeni tévedésből, vagy a törvényes rendszabályok nem tudásából lehet jogszerűtlen (316. §.) s mégis jóhiszemű birtokosnak lenni. V. ö. HK. II. R. 71. cz. 9. §. a rosszhiszemű birtokosról. Jogszabály az, hogy a ki valamely dolgot valószínű okoknál fogva magának tart, annak jóhiszemű birtokosa s mint ilyent azt el is használhatja s ha elhasználta, megtéríteni nem tartozik; de jogszabály az is, hogy a kárban tett kereset időpontjával a jóhiszemű birtokos is rosszhiszemüvel egyenlő elbánás alá esik és az okozott kárért szavatol. (C. 906. ápr. 23. L G. 165.). 0** 827. §. Ha valaki a dolgot magát, más pedig az ezen dolognak minden, vagy némely haszonvételérei jogot bir ja, ekkor ugyanazon személy, ha joga határain túllép, különböző tekintetben jó- és roszhiszemü, jogszerű és jogszerűtlen birtokos lehet. 0** 828. §. A birtoknak jó- vagy rosszhiszeműségét, peres esetben, birói itélet által kell elhatározni. Kétség esetében a vélelem a birtok jóhiszeműsége mellett áll. A rosszhiszeműségről váltó birtokánál v. ö. 1876: XXV1T. t.-cz. MI. i\ A jóhiszeműségről a holtnak nyilvánított egyén vagyonának birtokbavételénél v. ö. 1881: LIX. t.-cz. 90. §. A jóhiszemű szerző visszaadási kötelezettségéről csődben v. ö. 1881: XVII. t.-cz. 33. §. Budapesti tábla: Az o. polg. tvkv. 440. §-a esetében az ellenfél puszta jogeziméröl való tudomás magában véve még nem elegendő a rosszhiszemű birtoklás megállapítására (30745/84.). Alp. birói intézkedés alapján lévén birtokban, jóhiszemű birtokosnak tekintendő és mint ilyen a beszedett hasznot visszatéríteni nem tartozik (C. 94. jun. 12. 5777/93. M. 12.175.). A jogellenes cselekmény vagy mulasztás egymagában még nem foglalja magában a rosszhiszeműséget és rosszhiszemű birtokosnak csak