Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

24 Dologjog. Ítéltetett vagy jogerőre emelkedett hagyatéki bírósági végzéssel átadatott és azt mint sajátját birtokában tartja, de tulajdonjoga tel ekkorig vileg bejegyezve nincsen. V. ö. még 1891: XVI. t.-cz. 15. §.; a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe bejegyzéséről az 1892: XXIX. t.-cz. rendelkezik. — A tényleges birtokos nevére jegyzendők be a nem telekkönyvezett ingatlanok: 1880: XXIX. t.-cz. 12. §. és azok a pinczék, melyek nincsenek a tulajdonos ingatlanai alatt: 1889: XXXVIII. t.-cz. 3. §. 0** 321. §. A hol úgynevezett tartománytáblák, városi, vagy telekkönyvek, vagy más efféle nyilvános lajstromok vannak behozva: ingatlan tárgyak iránti dolgokbani jognak jogszerű birtoka, csak ezen nyilvános könyvekbeni rendes bejegyzés által nyéretik. A telekkönyvi jogról hazánkban a következő jogszabályok érvényesek: A legszűkebb értelemben vett Magyarországon az 1855. decz. 15. igazs. min. rendelettel életbeléptetett telekkönyvi rendtartás (1855. RGBI. 222. sz.), melyet kiegészítettek: az 1858. febr. 6. igazs. min. rend. (1858. RGBI. 19.), a gyökös iparjogoknak a telekkvbe bejegyzéséről szóló 1859. jan. 18. igazs. min. rend. (1859. RGBI. 16.) és a rangsorozat telekkönyvi feljegyzését szabályozó 1859. aug. 4. igazs. min. rend. (1859. RGBI. 147.). Ezeket a rendeleteket, az ezekre vonatkozó későbbi pótló batái ozatokkal együtt, némi kiegészítéssel, hatályukban föntartotta az Id. törv. szab. I. R. 145. §-a, ezt a §-t pedig az 1868: LIV. t.-czikket életbeléptetö, 1869. márcz. 30-án kelt igazs. min. rend. XIX. pontja (1869. R. T. 222.). Ezt a telekkönyvi rendtartást, csekély módosítással, az 1870. febr. 5-én 264. sz. igazs. min. rend. (1870. R. T. 165.). Erdélyre is kiterjesztette, kiegészítve azt az 1870. jan. 17-én 106. sz. (1870. R. ~T. 149.) és 1870. ápr. 23. 1870. R. T. 202. igazs. min. rendeletekkel. A telekkvi rendeletek pótlásáról és módosításáról az 1880: XLVI. t.-cz. rendelkezik. Az 1886: XXIX., 1889: XXXVI1L, 1891: XVI. t.-czikkek — kapcsolatban az 1892: XXIX. (tényleges birtokos tulajdonjogáról) és az 1900: XV. t.-czikkel — a telekkönyvi betétek szerkesztését szabályozzák. E most említett tvek rendeletei alapján pedig léptette életbe az 1900. nov. 25-én 67.785. sz. igazs. min. rend. Eiuméban is az 1855-. decz. 15. telekkvi rendeletet, melyet a polg. határőrvidékre nézve már az 1897. aug. 23-án 47.532. sz. IM. rend. (módosítja: 1900. szept. 21-én 48.160. sz. IM. rend.) léptetett volt hatályba. A telekkönyvben a birtpklap (birtokállási lap) az A lap (tkvi rendtartás 51. §.); közp. telekkv. 1868:1. t.-cz. 29., 31., 31—38., 42. §?.; 1881: LXi: t.-cz. 14., 16. §§. 0** 322. §. Ha valamely ingó dolog, egymás után, több személyeknek adatott át; a birtokjog azt illeti, ki azt hatalmában tartja. De ha a dolog ingatlan, és ha nyilvános könyvek léteznek, a birtokjog kizárólag azt illeti, ki mint annak birtokosa van bejegyezve. A tagositó bíróság által eszközölt átadás csal-; birtokjogot s nem egyszersmind feltétlen tulajdonjogot ad. (C.95. máj. 15. 3120. M. 12.174.) A birtoklás kérdése az összes tényleges birtokosok perben állása nélkül el nem dönthető. (C. 96. szept. 11." 5734/95. M. 14.831.; 96. nov. 25. 8947/95. M. 14.832.) A telekkönyvi tulajdonos jogosítva van a bekebelezett tulajdonát képező ingatlanok birtokát is követelni s ezen jogát mindaddig gyakorolhatja, mig tulajdonjoga tek. a tkvi állapot megváltoztatva nincs. (C. 94. jun. 6. 6071. M. 12.176.) Az ingatlan térfogatát sem a telekkvi, sem a kataszt. térkép nem bizonyítja. (C. 97. jan. 8. 1052/96. M. 14.830.) 0** 823. §. A dolog birtokosa mellett az érvényes czim