Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A birtok. 2:] tokbavétel által csak annyi jut valakinek birtokába, a menynyit valósággal megfogott, megszállott, használt, megjelölt, vagy őrizet alá vett; a közvetettnél, ha a birlaló maga, vagy más nevében valamely jogot vagy dolgot átenged, megnyerni mindazt, mit az előbbi birlaló birt, s világos jelek által átadott, a nélkül, hogy az egész minden részének külön átvétele szükséges volna. 0** 316. §. Valamely dolognak birtoka jogszerűnek mondatik, ha érvényes czimen, vagy is a szerzésre alkalmatos jogalapon nyugszik. Ellenkező esetben jogszerűtlennek neveztetik. 0** 317. §. Szabadon álló dolgokra nézve a czim áll azon velünk született szabadságban, miszerint olyakat cselekedhetünk, melyek által mások jogai nem sértetnek, más dologra nézve az előbbi birtokos akaratában, vagy a biró Ítéletében, vagy végre a törvényben, mely által valakinek birtokrai jog engedtetik. 0** 318. §. Azon birlalónak, ki valamely dolgot nem a maga, hanem más nevében birlal, még nincsen jogalapja ezen dolognak birtokbavételére. 0** 319. §. Valamely dolog birlalója nincs jogositva tartóztatása alapját önhatalmúlag megváltoztatni, s ez által magának czimet tulajdonítani; de az, ki eddig valami dolgot saját nevében jogszerűen birt, birtokjogát másra ruházhatja, és azt jövendőben ennek nevében birlalhatja. 0** 320. §. Érvényes czim által csak valamely dologra nézvei birtok jogot, nem magát a birtokot nyerhetni meg. Kinek csak joga van a birtokhoz, ellenzés esetében magát önhatalommal a birtokba nem helyezheti; hanem azt a rendes birótól, czimének előadása mellett, törvény után kell követelnie. A birtokperek a birtokbiróság hatáskörébe tartoznak: 1871: XXXT. t.-cz. 18. 1881: LIX. t.-cz. 6. §.; 1893: XVIII. t.-cz. 1. §. 2. p.; a birtokbiráskodás eseteiről v. ö. az 1881: XLI. t.-cz. 21., 32., 40—45. §§.; 1881: LX. t.-cz. 227., 238. §§.; 1881: LXI. t.-cz. 11. §.; 1885: XXIII. t.-cz. 170. §.; 1880: XXIX. t.-cz. 02. §.; 1888: XIX. t.-cz. 58., 59. §§.; 1894: XII. t.-cz. 10. §.: (csődben) 1881: XVII. t.-cz. 153. §. A birtokbiróság illetőségét az ingatlan fekvése állapítja meg: 1868: LTV. t.-cz. 21., 42. §. A báuyabirtok-biróságról v. ö. 1871: XXXI. t.-cz. 21. §. A birtokbavezetésröl árverési vétel esetében v. ö. 1881: LX. t.-cz. 180. §.; ingatlan tulajdona iránt való végrehajtás esetében 1881: LX. t.-cz. 220., 221. §§. 1886: XXIX. t.cz. 19. §. Tényleges birtokosnak a jelen törvény értelmében az tekintetik, aki az ingatlant élők közötti jogügylettel vagy öröklés folytán megszerezte és azt mint sajátját birtokban tartja, de tulajdonjoga telekkönyvileg bejegyezve nincs. 1889: XXXVIII. t.-cz. 9. §. . . . Tényleges birtokosnak tekintendő a/, is, akinek az ingatlan jogerőre emelkedett iétlettel oda-