Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)
22 Dolog-jog. hivők egyetemét a templom feletti tulajdonjogában olyképp korlátolná, hogy ezen az ö tulajdonát képező templomépületben a hitközség szükségletéhez s a folyton szaporodó tagok számához képest, az egyesek használatára átengedett imaszékek átlagának sérelme nélkül, habár egyesek előtt felállítandó uj imaszéksor emelése által változásokat ne tehessen, és mert kivált felperes azt nem is állította, hogy ö oly feltétel alatt szerezte volna meg neje székét a volt első sorban, hogy a hitközség azon jogáról lemondott, miszerint ezen sor elé ujabb széksort emelhessen. Nem lévén tehát ily helyzetben az megállapítható, hogy alperes felperes nejét imaszékének használatában jogellenesen megháborította sem az, hogy ennek szerződésellenes cselekmény által vagyoni, illetve magánjogi kárt okozott: felperest elutasítani kellett. C: Helybenhagyja (89. okt. 9. 1180.). A n.-újvári kir. járásbíróság: A templom, mint az isteni szolgálat teljesítésére rendelt dolog, állandó rendeltetésénél fogva nem lehet a közforgalom tárgya. Ugyanilyen megítélés alá esik minden a templom felszereléséhez tartozó bármely más dolog is. A templomszék addig, mig a templom czéljaira szolgál, állandóan annak sorsában osztozik, s mint tartozék a fődolog jogi természetét követi. Miből következik, hogy a fődolog magántulajdonban nem állhatván, az imaszékre a magántulajdont, vagy annak birtokát felperes meg nem szerezhette. A kérdéses perben tehát teljes törvényhatósági joggal a megyés püspök bir, s a vitatott és tagadott imaszék használati jog, mint egyházi viszony, jogkötés tárgya nem lehetvén, sommás visszahelyezési per tárgya sem lehet. Azonfelül az a kérdés, hogy a templom belsejében a helyek közül a hivők melyiket foglalják el, merő egyházi ügy; ugyancsak egyházi ügy minden, a róm. kath. egyházhoz tartozóknak magánjoga is, ha az nem másutt, csupán a templomban gyakorolható; s igy az egyháznak, mint az államtól különvált testnek birói hatalma a kath. egyházjog érvényben levő szabályai szerint mindenesetre kiterjed a mostani peres kérdésnek biróságképeni elintézésére is. Ezért a kereset a polgári bíróság hatáskörének hiánya okából felperesnek visszaadandó (92. jun. 28. 2489.). — Győri tábla: A r. kath. szertartású keresztény hitfelekezet nyilvános imaházaiban a hivők használatára rendelt tárgyakra s ezek közt az imaszékekre nézve is, a kegyurat és ezt is csak az egyházjog szabályai szerint és annak korlátai közt csak feltételesen, a kegyúri jogosultság fennállása alatt kötelezettség teljesítésétől függően, megillető külön ülőhelyet sem véve ki, — a magánjog fogalmai szerinti kizárólagos és feltétlen tulajdoni és használati jog megszerezhető nem lévén: a közforgalom alól e szerint ki vettnek tekintendő, a per tárgyát képező imaszék használata feletti bíráskodás a polgári bíróságok hatáskörébe nem tartozik: a miért is helybenhagyja (92. jul. 27. 4573.). — C: Helybenhagyja (9554/92.). A kereset az egységes izraelita hitfelekezet tulajdonát képező ingatlanokra vonatkozó s a különböző alapokon szervezkedő hitközségek közt felmerült vagyonkérdésböl kifolyó jogviszonyok rendezésére van irányozva. Minthogy pedig az izraelita hitközségnek különböző alapon szervezkedésével, illetve különválásával az egységes felekezet tulajdonát képező vagyon feletti rendelkezés elválaszthatatlan kapcsolatban áll: az ilven nemű vagvonkérdések eldöntése nem tartozik a bíróság hatáskörébe (C. 92. márcz. 2. 2742/91.). 0** 813. §. A jog használtatik, ha valaki mástól valamit mint tartozást követel, s ez azt részére teljesiti; továbbá ha valaki oly dolgot, mely másé, annak megengedésével saját hasznára fordítja; s végre ha valaki másnak tilalmára felhágy avval, mit különben tenni jogában állana. 0** Slk- §• Mind a jogok, mind a testi dolgok birtokába vagy közvetlenül juthatni, midőn szabadon álló jogokat vagy dolgokat; vagy közvetve, midőn oly jogot vagy dolgot, mely a másé, vesz valaki hatalmába. 0** 315. §. A közvetlen és a közvetett önhatalmú bir-