Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A dolgok. 13 védett birtokában (86. ápr. 12. 53410.). — Helybenhagyja (C. 86. decz. 29. 7299.). Budapesti tábla: A dunai hajómalom, habár arról közigazgatási jegyzék vezettetik is, a melybe a malom helyének megjelölése, a tulajdonos vagy tulajdonosok nevei s azok személyében időnkint előforduló változások bevezettetnek: nem tekinthető jogilag ingatlan dolognak s a malomkönyv nem tekinthető telekkönyvnek; hanem a hajómalom ingó dolgot képez, melvre nézve a tulajdonjog átadással megszereztetik (C. 87. nov. 2358.). A hajó minőségénél és rendeltetésénél fogva az elhasználhatatlan ingó dolog fogalma alá tartozik (C. 91. okt. 7. 802. M. 1238.). Az ingatlan vagyon nem tartozik a helyettesíthető dolgok sorába (Lfz: 77. jun. 12. 5787. "M. 1287.). A malomjog, — a gőzmalom kivételével (1880: XXXIV. t.-cz.) — mint kir. kisebb haszonvétel íveink szerint a nemesi jószág tartozékát képezi (C. 84. szept. 2. 3549. és 4222. M. 434., 435.; C. 86. febr. 6. 7847/85. M. 436.), az tehát a nemesi jószággal együtt eladottnak tekintendő, tekintet nélkül arra, vájjon az az épület, melyben a jog gyakoroltatik külön telekjkvbe jegyeztetett-e be vagy sem (C. 902. febr. 6. I. G. 53 M. 19507.). A kir. kisebb haszonvételek és igy a malomjog, ugyszintén a annak czimén szedett bér a tkvek tárgyát képezi (C. 84. szept. 2. 3549. M. 434.). A villamos áram ingó dolog (C. 903. febr. 3. 973. M. 20.615.; C. 903. ápr. 15. 3325., M. 20.616.). A magánjog szerint ingatlannak tekintendő dolog jogi természetén nem változtat, hogy az a telekkvbe van-e vagy nincs bevezetve ( Smsz. 78. szept. 30. 608. M. 5140.). A gyárak számára szállitott egyes gépek csak befalazásuk után válnak ingatlanok tartozékaivá; ellenben megvételük s elszállításuk idejében ingó dolgok fogalmának felelnek meg (Smsz. 80. márcz. 10. 4141. M. 5141.). Gőzgépek és gőzkazánok a gőzmalomnak oly lényeges alkotó részeit képezik, melyek az ingatlan értékére döntő befolyással birnak és melyek ennélfogva, mint az ingatlan tartozékai, ettől elkülönítve, mint ingóságok az egyedül ingókra vezetett vhtás folytán le nem foglalhatók (O. 87. febr. 16. 255. M. 5143.). A gőzgép egy részének elvétele által annak tulajdonosa az érintetlenül maradt házadónak használatban is gátoltatván: a zárlat a gőzgépnek egyik, de működéséhez nélkülözhetetlen alkatrészére nem rendeltethetik el (Sznsz. 80. nov. 3. 22.398. M. 5620.). A malomkövek a malomnak (szélmalom) alkotó részei lévén, külön kikötés hiányában a főtárgygyal együtt eladottaknak tekintendők (C. 95. ápr. 3. G. 3.). Vm. gőzmalomban létező trieur és tizedes mérleg ingóságokként lefoglalhatók, ha be nem bizonyittatott, hogy ezek nélkül a fődolog használható nem lenne. (Bp. tábla, 85. szept. 14. 19.309. M. 5144.). Fából épített és raktárul használt bódé mint ingó dolog le nem foglalható (Bp.'tábla 87. máj. 10. 18.500. M. 5146.). Valamely dolognak ingatlan, ingó, avagy tartozék volta jogi fogalmak s a dolog ebbeli minősége az ezeket a jogi fogalmakat meghatározó jogszabályok szerint bírálandó meg; ténykérdés pedig e részben csakis a dolognak tényleges állapota, a melynek alapján, a megfelelő jogszabály alkalmazásával, a megbirálás történhet. Tartozék ;nindaz a dolog, a mely a födologgal olyan állandó viszonyban van, hogy a fődolog czéljaira szolgál; ebből következik, hogy valamely gyár állandó felszereléséhez tartozó minden gép, még akkor is, ha az ingatlanhoz építkezéssel hozzáerősítve nincs, az illető gyárnak tartozéka. Igaz ugyan, hogy az olyan tartozék, a mely a födologból állaga sérelme és értékcsökkenése nélkül elválasztható, a fődolog sorsát szükségképen nem osztja és a végrehajtási törvény 149. §-a értelmében is, az ingatlannal együtt csak azok a tartozékok árvereztetnck el, a melyek állaguk sérelme vagy nevezetesebb értékcsökkenés nélkül el nem választhatók, de ugyanez a