Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Dologjog. szakasz egyszersmind utal a végrehajtási törvény 159. §-ára is, a melyben a gyárak tartozékaira nézve a becsérték és kikáltási ár megállapítása iránt még különleges intézkedés is foglaltatik. Az olyan dolog pedig, a mely valamely ingatlannal, mint födologgal, szilárdan és állandóan összekötve van, már több mint tartozék, mert az ilyen dolog addig, mig az összeköttetés tart, az ingatlannak alkatrésze. Következésképen mindazok a gépek a melyek a gyár épületéhez építkezés utján szilárdan kapcsolva vannak, addig, mig éz a kapcsolat tart, az illető gyárnak alkatrészei. A jelen esetben a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a szóban forgó gépek a gyárban építkezés utján ,,rögzitv«" vaunak, tehát a gyárral szilárdan és állandóan összekötve, a miért is ennek a gyárnak alkatrészei. Ha pedig, a fennebb idézett törvény értelmében, az ingatlannal szorosabban összefüggő tartozék is az ingatlannal együtt elárvereztetik: annál inkább kiterjed az ingatlan árverés hatálya azokra a dolgtkra, a melyek az ingatlannak alkatrészei. Midőn tehát a nyitraszegi 1. sz. tjkveben felvett szeszgyárat az érsekújvári takarékpénztár, felperes, birói árverésen megvette; másfelöl pedig a tényállás nem tartalmaz adatot arra nézve, hogy az ingatlanra vezetett árverés hatálya alól a szeszgyár alkatrészeit tevő gépek kifejezetten kivétettek volna: a nevezett felperes azzal, hogy a nyitraszegi 1. sz. tjkben foglalt szeszgyárat ekkép vette: megszerezte a szóban forgó végrehajtási jzkv. 1—4 t. alatt összeirt dolgokra, mint a szeszgyár alkatrészére is a tulajdonjogot és e tulajdonjoga alapján jogosan igényli, hogy ezek a dolgok az alperes javára foganatosított ingó végrehajtási foglalás alól feloldassanak (C. 902. febr. 18. I. G. 509/901. M. 19.506.). A földtől el nem választott élőfa, mint tartozék, ingatlan dolog . . . Czölöpökre épített kisebb fiirészházak, melyek az erdő kihasználása alkalmával építtettek s ideiglenes használatra szánt oly dolgok, melyek állaguk sérelme nélkül helyükről más helyre áttehetök . . . jogi természetüknél fogva sem képezik az ingatlan (erdőtalaj) tartozékát, tehát ingó dolgok (C. 97. okt. 28. 2322. M. 10.878.). Hogy valamely dolog ingónak vagy ingatlannak vagy tartozéknak tekintendő-e, jogkérdésre vonatkozik, a mely a dolognak tényleges állapotából Ítélendő meg (O. 905. okt. 4. I. G. 144.). O** 29£. §. Tartozék alatt az értendő, a mi valamely dologgal állandó kapcsolatba tétetik. Ide tartoznak nemcsak valamely dolognak növendéke, mig attól el nem különböztetik; hanem azon mellékdolgok is, melyek nélkül a fö-dolog nem használható, vagy melyeket a törvény vagy tulajdonos a fő-dolog állandó használatához rendelt. V. ö. optkv. 293., 404—412., 414—422., 457. §§. Bk. I. 2J/. cz. 8. §. Tartozékok neve alatt pedig közönségesen mindazt értjük és foglaljuk egybe, mi valamely városhoz, mezővároshoz vagy faluhoz tartozik; minők a mivelt és miveletlen szántóföldek, mezők rétek, kaszálók, legelők, gyepek, erdők, cserjék, berkek, hegyek, völgyek, szőlőkertek, szőlőhegyek, vizek, folyók, halastavak, halászatok, vízfolyások, malmok és malomhelyek és általában a város, mezőváros vagy falu minden haszonvétele és jövedelme. Eh. III. 16. cz. 1. §. A tartozékok elnevezése pedig mindazt magában foglalja, a mi a városi jog és szokás szerint az ily fődologgal és örökséggel egybe van kapcsolva. A tartozék elnevezés a forgalomban különböző értelemben használtatik, sőt tételes törvényeink is azt különféle értelemben használják . . . Azok az ingók is, melyek rendeltetésük és a fődologhoz való külső viszonyuknál fogva az ingatlan tartozékául jelentkeznek (itt gazd. felszere-