Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

III. DOLOGJOG. Id. törv. szab. I. R. 21. §. . . . Szintúgy fentartatnak ideiglenesen az országgyűlés intézkedéséig az ausztriai polg. törvénykönyv mindazon rendeletei is, melyek az 1855-ik deez. 15-iki telekkönyvi rendelettel kapcsolatban állván, a telekkönyvek tárgyát képező valamely dolog szerzése vagy elidegenítése módjait meghatározzák. 156. §. . . . Az osztrák általános polg. törvénykönyvnek mindazon határozatai, a melyek a telekkönyvi rendeletekkel egybefüggésben állanak, a melyek valamely telekkönyvi jog megszerzésére vagy elenyésztésére alapul szolgálnak, az országgyűlés intézkedéséig hatályukat megtartják. BEVEZETÉS *) /. Jogtörténeti visszapillantás. Az 1848: XV. t.-cz. megalkotásáig dologjogi intézményeinket túlnyomó részben az ősiség szelleme hatotta át; az ősiség szabta meg a dologjogi szabályok képzésének és a birói gyakorlat fejlődésének irányát annyira, hogy a törvényhozás, a midőn a ministeriumot a polgári törvénykönyv kidolgozására utasította, előrebocsátandónak találta annak kijelentését, hogy „az ősiség elvileg eltörültetik", és szükségesnek találta a kidolgozandó polgári törvénykönyv alapjáxü „az ősiség teljes és tökéletes eltörlését" tüzetesen megjelölni. *) Ezt a bevezetést a magyar általános polgári törvénykönyv 1900. évi első szövegének Imling Konrád dr. kidolgozta dologjogi részéhez készült általános indokolásból (4. s. kk. II.) vettem át, rövid áttekintését nyújtva ezzel a magyar dologjog múltjának, de egyúttal hü egybefoglalását a hazánkban most érvényes, ill. alkalmazott bonyolult dologjogi szabályoknak. Márkus: Magyar Magánjog II. 1