Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

194 Dologjog. kötésekor alp. hosszas, már akkor 13 éve tartó birtoklásinak jogczime ir. tudatában volt és a pertárgy tkvi tjdonjogát ezen szerződés alapján alp. tkvön kívüli tjdonjogának kijátszása végett szerezte meg, megállapítottnak kellett tekinteni a felp. és atyja közt fenforgó szoros családi viszonynál fogva; s miután a tkvi bejegyzések rosszhiszeműen szerzett jogok védelmére nem szolgálhatnak . . . (C. 94. ápr. 11. 2054. — 93. decz. 5. 9384. M. 12.250.). 0** 1/31/. §• (De ha az átadó személyesen meg nem jelenik, és minden városi vagy tartománytáblai javakat érdeklő esetekben is), a szerzési ügyletről irott okmány szerkesztendő, és mind a szerződő felek, mind két hiteles férfiak, mint tanuk által is aláirandó. A zárjelbe foglalt rész, minthogy a hatályát vesztett (a parasztbirtokokra vonatkozó) 433. §-ra vonatkozik, nincs hatályban. 0* J/35. §. Az ily okiratban a személyeket, kik a tulajdont átadják s átveszik; átadandó dolgot, határaival együtt; a Bzerzés czimét; továbbá a kötött ügylet helyét és idejét határozottan ki kell tenni, és az átadónak vagy ezen, vagy külön okiratban, engedelmet kell adnia arra, hogy az átvevő, mint tulajdonos, bekebeleztethessék. Az átruházó magánokirat belső és külső kellékeit azonos, de behatóbb módon irja elő a telekkönyvi rendt. 81—83. §§.; v. ö. még ugyanott 67—70. §§. Alperesek a peres ingatlant a tulajdonostársak közt létrejött osztályegyezség alapján tartják birtokukban, és igy felperesek a saját, illetve jogelődeik tényével szemben, bekebelezett tulajdonjoguk daczára, nincsenek jogosítva az ingatlan birtokát és vesztett hasznát az alperesektől követelni. (C. 97. szept. 30. 1650. M. 14.847.) Tulajdonjog elismerése iránti perben azon esetben, ha felperes kereseti igényét jogérvényesen bekeblezett tulajdonjogra alapítja: alperest terheli ama bizonyítása, h. felperes tulajdonjogot hamis okmány alapján rosszhiszemüleg szerezte meg. (C. 5095/95. M. 14.849.) A felperesek keresete nem kizárólagos tulajdonjog megítélésére, hanem már bekebelezett telekkönyvi tulajdonjoguk alapján, harmadik személy által birtokoltnak állított ingatlan birtokának kiadására irányul. Tekintve pedig egyrészt azt, hogy ez a kereseti kérelem helyesen csupán az ingatlan tényleges birtoklója ellen irányulhat, másrészt tekintve azt, hogy a közös osztatlan tulajdon tárgyát képező ingatlan birtokát megvédeni és foglalás esetében visszakövetelni, a közös tulajdonosok mindegyike jogosult: következik, hogy a telekkönyvi tulajdonostársak néhánya részéről a foglaló ellen, közös osztatlan ingatlan birtokbaadása iránt indított birtokper a közösség előzetes megszüntetését és valamennyi telekkönyvi tulajdonostárs perben állását szükségkép követeli, illetve az ily birtokper valamennyi telekkönyvi tulajdonostárs perbenállása nélkül is elbírálható, annyival inkább, minthogy ez a kereseti kérelem harmadik személynek telekkönyvszerüen fennálló tulajdonjogát nem érinti. — Curia: Hhagyja indokai alapján és azért, mert felperesek a kérdéses ingatlannak telekkönyvileg kitüntetett meghatározott arányban tulajdonosai és igy jogosítva vannak, végrehajtható ítélet alapjául szolgáló annak a kérelemnek előterjesztésére, hogy alperes a felpereseket az őket megillető tulajdoni arányban a közös birtokba bebocsássa. (C. 98. febr. 10. 5183/97. M. 14.851.) F. József tanú vallomásával igazolva van, h. a peresített ingatlanok eredetileg D. István sajátja voltak és későbben adásvétel czimén testvére D. Lajos tulajdonává váltak, a ki azokat használatra átengedte T). Istvánnak, ez pedig eladta K. Rókusnak. ezután özvegyére szállottak, ki azokat E. Györgynek, a felperesek jogelődjének, adta el. Azt, h. ezen