Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

186 Dologjog. sáról v. ö. 1877: XXII. t.-cz. 69. §.; 1881: LX. 123., 130. §§. Uzsorakövetelés átruházásáról v. ö. 1883: XXV. 3., 11., 13. §§.; postatakarékpénztári betétek átruházásáról v. ö. 1885: IX. 17. §. Nyereménykötvények átruházásáról v. ö. 1889: IX. t.-cz. 3. §.; vámszedési jog átruházásáról 1890: I. 97. §. Értékpapírok átruházására nézve 1. 1875: XXXVII. t.-cz. 294—298. §§.; 172., 173. (részvény): 238. §. (szövetkezeti üzletrész átruházása; e §. a „Kisbirtokosok országos földhitelintézete alapító és a mezőgazdasági elöleg-egyletek pártoló tagjaira nem alkalmazható: 561. §., 1879: XXXIX. t.-cz. 10. §.) 4}8., 419. §§. (rakjegv); 441. 442. §§. (közraktári jegy); 1876: XXXVII. t.-cz. 8—15. §. (váltóforgatmány); 16. §. (váltóengedmény): 112. §., 2. p. (saját váltó. Takarékpénztári betétkönyv átruházásáról 1. az előző oldalon közölt határozatokat. Szabadalom átruházásáról v. ö. (fönn 714. 1.) 1895: XXXVII. t.-cz. 10. §.; védjegyátruházásról (fönn 77'J. s kk. 11.) 1890: II. t.-cz. 9., 20. §§. és 1895: XLI. t.-cz. 7. §. Tulajdoni keresetről okirat megsemmisítése esetén v. ö. 1868: L1V. t.-cz. 532. §. Az országos vásáron marhalevél átadása és hatósági kicserélése mellett állatot vásárló felek jogszerű és jóhiszemű vevőknek tekintendők, s mint ilyenek azért, hogy a korábbi tulajdonosok valamelyikének tulajdonjogát igazoló marhalevél hamisított volt, felelősséggel nem tartoznak. (1900. márcz. 26. G. 17. sz.) O** J/£8. §. Kijelentés által adatik át a dolog, midőn az elidegenítő bebizonyíthatólag nyilvánítja azon akaratát, miszerint azon dolgot jövendőben az átvevő nevében birlalja; vagy hogy az átvevő azon dolgot, melyet eddig dologbani jog nélkül birlalt, ez után dologbani jognál fogva birtokolja. V ö. optkv. 319. §. A constitutum possessoriumra és a pactum reservati dominiire vonatkozó bő joggyakorlatot 1. az igényper kapcsán a végrehajt, eljárást tárgyazó kötetben. A vétel megkötésekor a szerződő felek kijelentették, hogy a vétel tárgyát a vevő átveszi s a vétel megkötése utáni idötöl fogva az az ő tulajdonát képezi. Az eladó részéről tanúsított ily kijelentés által pedig az átadás a vétel következtében megtörténtnek tartandó, mert az O. P. T. 428. §. rendelkezéséhez képest az átadás foganatosítható az eladónak puszta kijelentéseivel is, ha az kétségtelen tanújelét szolgáltatja abbeli akaratának, hogy a megvett, de birtokában visszamaradt tárgyat a vétel után nem a saját, hanem a vevő nevében fogja birtokolni. A végrehajtást szenvedőnek mint eladónak a felebbezési bíróság tényállása szerint a vételi szerződés megkötésekor tett ily hatálylyal biró kijelentése következtében tehát a felp. részére az általa megvett tengeri átadása már megtörténvén, az által a felp. a tulajdont az O. P. T. 428. és 1053. §§. rendelkezéseihez képest megszerezte. E szerint a tulajdon megszerzésében ujabb külön jelképi átadás nem lévén szükséges, az alperesek azt, hogy jelképi átadás nem formaszerüen foganatosíttatott, érvül a tulajdonnak a felp. részéről való megszerzése ellen sikerrel nem érvényesíthetik. (C. 1897. május 7. I. G. 96. sz.) Ha a dolog uj tulajdonosa a szerzés megtörténtét és alkalmas címét kimutatja, nem veszti el tulajdonjogát pusztán azáltal, hogy a dolgot a korábbi tulajdonos birtokában hagyja. (C. 1898. ápr. 27. G. 54. .sz.) Az ajándékozó abbeli rendelkezésével, hogy az elajándékozott részvényeket a megajándékozott nevére átirattá, abbeli akaratának adott kifejezést, hogy a részvényeket jövőben nem a. sajátja, hanem a megajándékozott tulajdonául tekinti; ha a részvényeket tényleg át nem adja, hanem azt a magának fenntartott ha'zonólvez 't gyakorlása céljából birtokolja, ugy ez által közte és a megajándékozott közt constitutum possessorium jő létre, melynek folytán a részvényeket az ajándékozó nem a saját, hanem a megajándékozott nevében birtokolja, ilyen esetben pedig az ingó dolog tulajdona tényleges átadás nélkül is megszerzettnek tekintendő. Ha az uj tulajdonos a tulajdonszerzés megtörténtét és érvényes címét kimutatja, az ekként szerzett tulajdonjogát nem veszti el pusztán