Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Átadás. 185 Az állandóan követett birói gyakorlat szerint ugyanis a névre szóló takarékpénztári betéti könyv nem bemutatóra szóló értékpapír, annak tulajdonosául tehát harmadik személyekkel szemben az tekintendő, kinek nevére a takarékpénztár által kiállított és pedig tekintet nélkül arra, hogy a befizetéseket a betéti könyvben betevőként megnevezett egyén maga vagy más tel.jesitette-e; nem változtat ezen az a körülmény, hogy a takarékpénztár a visszafizetést a betéti könyv ellenében, rendszerint annak kezéhez is joghatályosan teljesítheti, a ki a pénz felvétele végett a betéti könyv puszta birtokosaként jelentkezik, mert ez a körülmény csak a betéti könyvön nevezett személy és takarékpénztár közötti jogviszonyt szabályozza, de nem egyszersmind annak a személynek harmadik személyekhez való viszonyát is; következésképen harmadik személyek az illető betéti könyv tulajdonosául a betevőként ezen megnevezett személy irányában csak abban az esetben ismerhetők el, ha bizonyítva van az, hogy a betett összeget a megnevezett személy nevére a sajátjukból tulajdonjoguk fentartásával helyezték el takarékpénztárba vagy az. hogy a betéti könyv tulajdonjogát vagy azzal sajátjuk gyanánt rendelkezhetési jogot valamely alkalmas módon megszereztek, ellenben a betéti könyv puszta birtoklása a birlaló javára harmadik személynek irányában mi jogot sem állapit meg. (Hasonló értelemben határozott a Curia az 1901. november 6-án, 6000. és 1902. évi június 27-én 1345. sz. a.) (C. 1904 'szept. 6. I. G. 115. sz.) Budapesti tábla: A dunai hajómalom, habár arról közigazgatási jegyzék vezettetik is, a melybe a malom helyének megjelölése, a tulajdonos vagy tulajdonosok neve s azok személyében időnkint előforduló változások bevezettetnek: nem tekinthető jogilag ingatlan dolognak s a malomkönyv nem tekinthető telekkönyvnek: hanem a hajómalom ingó dolgot képez, melyre nézve a tulajdonjog átadással megszereztetik. (1886. decz. 21. 11.101. C. hhagyja. 1887. nov. 3. 2538.) Budapesti tábla: A fennálló hajómalmi rendszabályok szerint a hajómalom tulajdonosának az tekintendő, ki a hajómalmokról vezetett jegyzőkönyvbe mint ilyen bevezetve van. (1886. ápr. 12. 53.410. sz. C. Hh.' 1886. 'decz. 29. 7299. sz.) (9** 4'27. §. De oly ing-ó dolgoknál, melyek mivoltuknál fogva testileg át nem adhatók, mint: adósságkövetelések, fuvaráruk, árutárnál vagy más összdolgoknál, megengedi a törvény a jel általi átadást, miszerint a tulajdonos az átvevőnek a tulajdont igazoló okiratokat, vagy azon műszereket adja át, melyeknél fogva az átvevő képessé lesz a dolognak kizárólagos birtokbavételére; vagy midőn a dologgal oly ismerteti") jel köttetik össze, melyből mindenki világosan megismerheti, hogy a dolog másnak átengedtetett. V. ö. optkv. 302., 371., 1393. §§. 1875.-XXXVII. t.-cz. Ul. §. A közraktári jegy átruházása ugy együttesen, mint különválasztva, hátirat utján történhetik. Az áru- és zálogjegy együttes birtoka jogot ád a letett tárgyak felel ti szabad rendelkezésre. A zálogjegy magában véve a letett tárgyakra zálogjogot ád a kölcsönösszeg és járulékai erejéig, ellenben az árujegy magában véve, a zálogjog által korlátolt rendelkezési jogot ád a birtokosnak. §• A közraktári vállalat a nála elhelyezett tárgyakat egyedül az áru- és zálogjegy visszaadása, illetőleg a zálogjegyet terhelő összeg és járulékai lefizetése mellett köteles kiszolgáltatni. Követelések átruházása tekintetében v. ö. bővebben az engedményekről szóló részben. Lefoglalt követelések átruházá-