Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

184 Dolog jog. sára szorítani, feltéve, hogy á kereset megindítása előtt a 404. §. értelmében ellenkező utasítás nem adatott. Az, hogy a kijelölt átvevő saját vagy más érdekében jár-e el, különbséget nem tesz. V. ö. keresk. törv. 299., 300., 302., 303. §§.; az átadás iránt való végrehajtásáról v. ö. 1881: LX. t.-cz. 214—219., 246.. 253. §§. Ingó dolgoknak végrehajtási árverésen megszerzéséről v. ö. 1881: LX. t.-cz. 110. §. Lovak tulajdonának megszerzéséről katonaság számára v. ö. 1873: XX. t.-cz. 1., 8. §§.; állatoknak marhalevéllel átruházásáról v. ö. 1888: VII. t.-cz. 8. §.; elkobzott bűnjelek tulajdonáról v. ő. 1878: V. t.-cz. 61., 62. §§.; 1878: XL! t.-cz. 25. §.; 1806: XXXIII. t.-cz. 477.. 478., 575. §§.; vasutak tulajdonának megszerzéséről v. ö. 1880: XXXI. t.-cz. 2. §. és az egyes vasutak engedélyokm. Az ingók tulajdona azok átadása által szereztetik meg. (C. 1885. máj. 6. 1433. sz.) Tulajdonjog az ingó tárgyakra nézve csak tényleges vagy képi átadás által szerezhető meg. (Bp. t. 1885. nov. 10. 36.253.) C: Hh. (1886. jun. 4. 1589. sz.) A helyettesíthető ingóságokról adott mustra az árunak még jelképi átadásául sem tekinthető s annál kevésbé képez az tényleges átadást. (C. 1898. aug. 30. 550. sz.) Habár az átadáshoz az eladónak a helyszínén való személyes megjelenése nem szükséges is, mind a mellett lehetőnek kell lenni annak, hogy a vevő a megvett tárgyat átvehesse. (C. 1883. okt. 4. 2977. sz.) Általános jogszabály az, h. ingó dolgok tulajdonjoga az átvétellel szereztetik meg, ebből jogszerűen következik, h. helyes a felebbezési bii óságnak az a jogi felfogása, h. a B) alatti okirat alapján felperes az eladó ellen csak követelési jogot nyert, de azzal az igényelt kukoriczára a tulajdonjogot még meg nem szerezte, mihez képest ebben a perben a:, sem bír jogi jelentőséggel, h. a B) alatti szerződéssel az abban résztvevő felek között adásvételi vagy pedig szállítási ügylet létesült. Mindamellett felperes panasza lényegileg még is alapos; mert a felebbezési bíróság tényállása szerint felperes azt is állitotta és bizonyítani kívánta, h. a végrehajtást szenvedő a végrehajtás foganatosítását megelőzően, az igény tárgyát képező kukoriczát, habár csöves állapotban, kosárkába szállította és azt felperes saját zárja alá vétetvén, a zár kulcsait magahoz vette: már pedig eme tényállításnak valósága esetén az átadás rövid uton annyival inkább megtörténtnek tekintendő, mivel a zár alá vétellel felperes a kukoriczát birtokába vévén, egyrészről jogot nyert ahhoz, h. eladó a B) alattiban feltüntetett mennyiséget abból adja ki, másrészről azonban a birtokba vétellel ez időtől fogva a koczkázat is felperesre hárult és ez elesett attól a jogtól, hogy esetleg az árut minőségileg kifogásolhassa; minthogy pedig a felebbezési bíróság abból a téves felfogásból indulva ki, h. az átadás az árunak a forgalomba való hozatalára szükséges előkészítése és ily állapotban való való fölmerülése nélkül meg nem történhetett. (C. 901. ápr. 19. I. G. 118. M. 18510.) Az izraelita imaházbeli imaszékek magánforgalom tárgyát képezik. (C. 1893. márez. 23. 5507.) A lefoglalt dolognak jóhiszemű szerzője, a dolog tulajdonjogát a zálogjogtól mentesen szerezheti meg ha mindjárt a végrehajtást szenvedő a foglalásról tudva idegenítette is el a lefoglalt dolgot. (C. 902. mái 1. I. G. 687.) Végrebajtásilag lefoglalt ingókra harmadik jóhiszemű személyek teljes és korlátlan tulajdonjogot magánúton való átruházással érvényesen szerezhetnek. (C. 98. okt. 25. I. G. 269.) Azonos C. 902. máj. 1. I. G. 678/901. — C. I. G. 40/98. A takarékpénztári betétkönyv puszta birtoklása egymagában a betéthez való jogot nem bizonyítja, mert a takarékpénztári betétkönyvek, ha azok bizonyos névre vannak kiállítva, elömutatóra szóló értékpapíroknak a birói gyakorlat szerint (Curia 357/884., 1387/893.) nem tekinthetők. (C. 903. Okt. 20. 5898.)