Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Építés. 181 téllel annak jó- 'vagy rosszhiszemű czélzata mivoltához képest kell bánni. Ha pedig egyik fél sem tartat-hátik bűnösnek, a választás azt illeti, kinek része többet ér. V. ü. optkv. 326., 361., 825—843., Í323., 1324. §§. Aki a jogszerű birtokába került idegen ingó anyagot saját számára kikészítés által uj dologgá alakítja és ez által az illető anyag értéket többszörösen meghaladó forgalmi értékű uj dolgot állít elő, az uj dolog tulajdonát megszerzi és az illető anyag tulajdonosa készpénzbeli megtérítésnél egyébét nem követelhet. (C. 901. szept. 24. G. 296.) Az anyaghoz való tulajdonjogot az átdolgozott anyagra fentartani az anyag átváltoztatása folytán hatálylyal nem lehet azért, mert az anyag az átdolgozás folytán mint ilyen megszűnt és uj dologgá változott; uj dologra pedig a tulajdonjog fentartása jogi hatálylyal nem bir. (Bpesti tábla 1905. ápr. 12. I. G-. 19.) 0** Jií6. §. Ha idegen anyagszerek csak valamely dolog kijavítására fordíttatnak, az idegen anyag a fődolog tulajdonosáé leszen, s ez köteleztetik a szerint, a mint jó- vagy rosszhiszemüelg járt el, az elhalasznált anyagok előbbi tulajdonosának azok árát megfizetni. V. ö. optkv. 294. §. Ingó dolgok feldolgozásából eredő keresetek bíróságáról v. ö. 1893: XVIII. t.-cz. 2. §. Különösen : a) Építés. 0** J/17. §. Ha valaki tulajdon földjén épületet emel, s ahhoz idegen anyagszereket használt, az épület tulajdona marad ugyan; azonban még a jóhiszemű építkező is tartozik a károsítottnak az anyagszereket, ha ezeket a 367. §-ban fölhozott viszonyokon kivül vette magához, a közönséges; a rosszhiszemű pedig ezeket a legmagasb ár szerint, s ezen fölül még minden egyéb kárt is, megtéríteni. V. ö. optk. 297., 305., 326., 1323., 1324.,,1331., 1382. §§. 0** 4-18. §. Ellenben, ha valaki saját anyagszereivel a tulajdonos tudta s akarata nélkül idegen földre épített, az épület a főtulajdonosé leend. A jóhiszemű építkező követelheti a szükséges és hasznos költségek megtérítését; a roszhiszemü, megbízás nélküli ügyviselőként tekintetik. Ha a főtulajdonos az építkezés felől tudott, és attól a jóhiszemű építkezőt azonnal el nem tiltotta, esak a földnek közönséges értékét követelheti. V. ü. 305., 331., 332., 1035—1043. §§. Jóllehet a per tárgyát képező ingatlan tulajdonjoga felperes ncx érc van bekebelezve és a tulajdonost rendszerint a birtok is megilleti: még sem lehetett a keresetnek helyt adni, mert felperes a keresetben önmaga előadta, hogy jogelődje br. S. Friderika Í882. év őszén megengedte ('. Mártonnak, hogj a kérdéses telken a ma is rajta álló házat felépíthesse: ily esetekben pedig az osztr. ptkv. 418. §-a értelmében a földtulajdonos csak a földnek közönséges értekét követelheti és miután