Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

182 Dologjog. alperes város a kérdéses házat megvette, erre vonatkozólag a jogelődje által megszerzett jogokba lépett (C. 89. jun. 6. 9798.). (Erdélyi eset.) A optkv. 418. §-a szerint idegen földre építkezés által az építkező a telek tulajdonát, egyéb törvényes előfeltételek mellett csak akkor szerzi meg, ha ő maga az építkezésben jóhiszemű; amiből folyólag a közös tulajdontárs, ki a közös tulajdon-viszony fenforgását tudva, közös tulajdontársa tudtával és beleegyezésével építkezett a közös ingatlanra, a társtulajdonos ingatlanának tulajdonjogát nem szerezte meg, s annak metritélését az optkv. 418. §-a alapján nem kérheti. (C. 1905. máj. 10. 999/904.) A felp. tulajdonát képező telken felp. és az alp. jogelőde által közösen épített ház, mint az ingatlan (telek) tartozéka, természetben szintén a felp. tulajdonává vált. (C. 8816/93. M. 12.245.) Ha a bérlő az ingatlant építkezési czélokra bérelte, s nem volt megállapítható, hogy pincze vagy lakóház építésére, ugy abból, hogy a bérbeadónak a lakóház építéséről tudomása volt, az ellen nem tiltakozott, a szerződés megszegése miatt panaszt nem emelt, és a bérletet fentartotta, jogilag következik, hogy bérlő jóhiszemű építkező volt, ki az általa emelt épület értékének megtérítését jogszerűen követelheti. (C. 1904. decz. 31. I. G. 671.) 0** Ifl9. §. Ha az épület idegen földön és idegen anyagszerekböl készült, annak tulajdona ez esetben is a földtulajdonost illeti. A földtulajdonos és az építkező között ugyanazon jogok és kötelezettségek keletkeznek, mint az előbbi szakaszban; és az építkező az anyagszerek előbbi tulajdonosának tartozik, jó- vagy rosszhiszemű czélzatához képest, ezeknek közönséges vagy legmagasb értékét megtéríteni. b) Beültetés. 0** 1$Q. §. Mi eddig az idegen anyagszerekkel emelt épületek iránt határoztatott azon esetekre nézve is áll, ha valamely föld idegen maggal vettetett el. vagy idegen növényekkel ültettetett be. Az ily növedék a föld tulajdonosát illeti, ha ugyan a növények már gyökeret vertek. V. ö. optkv. 295. §§. Fa tulajdonjoga. 0*"* Jf.21. §. A fának tulajdona nem a szomszédos földben elterjedő gyökerek, hanem a földből kiálló törzsök szerint határoztatik meg. Ha a törzsök több tulajdonosok határain áll, ugy köztük a fa közös. V. ö. optkv. 825., 843. §§. 0** 48& §. Minden földtulajdonos kitépheti saját földéből az idegen fa gyökerét, és az ő légiire felett függő ágakat levagdalhatja, vagy máskép használhatja; V. ö. optkv. 297. §. A közutaknak (dülőutaknak) bármely elfoglalása és a fáknak oly iijtetése, mely a szabad közlekedést gátolja, tilos [évén, az alp.-ncfe tulaj-