Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Dologjog. szetben vagy pénzértékben téríthető meg. IS. §. Zárt vizekben a halászat a halászati a jogosult által korlátlanul gyakorolható. 16, §. Állandóan viz alatt levő oly területek, a melyek a halak ívására s a hal-ívadék fejlődésére alkalmasak, kiméleti terekké nyilváníthatók. Ily esetben a mező- vagy erdőgazdasági használat korlátozásáért a halászati érdekeltek megfelelő kártalanítást tartoznak nyújtani a kiméleti terek tulajdonosainak. A kiméleti térré való nyilvánítás iránti eljárás az érdekeltek kérelmire vagy hivatalból indítható meg. — A kártékony állatok és növények irtásáról általában v. ö. 1894: XII. t.-cz. 50—58. §§.; a halászatra kártékony állatok elpusztításáról: 1888: XIX. t.-cz. 26. §. A sáskairtásról körülményesen rendelkezik az 1890. évi május hó 13-án 22.414. sz. a. kiadott földm. min. rendelet; a vadak által okozott kár megtérítése tárgyában v. ö. 1883: XX. t.-cz. 7., 8. §§.; a hasznos madarak pusztításának tilalma tekintetében v. ö. 1894. évi XII. t.-cz. 57. §., 95. §. o) pont; a vadászatnak kiméleti tereken való tilalmáról v. ö. 1888: XIX. t.-cz. 26. §. 2. bek. Rákfogásra nézve v. ö. 1888: XIX. t.-cz. §. Az orvvadászat elleni rendszabályokat az 1883: XX. t.-cz. 26—38. §§. tartalmazzák. V. ö. még az 1883: XXIII. t.-cz. (a vadászati és fcgyveradóról) 36. §. c) pontját. A vadászatra vonatkozó régi jog tekintetében v. ö.: Szt. László törv. I. 12.; 1504., 18., 1729. 22., 1802. 24. t.-cz.-ek; 1836. 6. t.-cz. 8. §.; 1840. 9. t.-cz.-ek; 1. még az 1751. évi Regulamentum militare vonatkozó rendelkezéseit. 1904. máj. 11. 9847. sz. BM. rend., az 1898: XIX. t.-cz. alapján szervezkedett volt úrbéresek és közbirtokosságok tulajdonát képező erdők vadászati jogának bérbeadása a tárgy. 1904. R. T. 407.). 1904. jun. 10. 121.184/903. sz. BM. rend., a vadász cselédek részére vadászati jog kiszolgáltatás ir. benyújtott bejelentések láttamozása körül követendő eljárás tárgy. (1904. R. T. 419.). 0** S8J/.. §. Házi méhrajok s más szelid vagy szelídített állatok nem tárgyai a szabad állatfogásnak, sőt a tulajdonosnak joga van ezeket más földén is hajhászni, tartozik azonban a földbirtokosnak netalán okozott kárát megtéríteni. Azon esetben, ha az anyakas tulajdonosa a rajt két nap alatt nem hajhászta, vagy ha valamely szelídített állat, magától, negyvenkét napon át elmaradt; azt közös földön mindenki; saját földjén pedig a föld tulajdonosa magának elfoghatja s megtarthatja. V. ö. optkv. 1321., 1322. §§. 1894 : XII. t.-cz. 59. §. Kirepült méhraját a tulajdonos, ha a keresést nyomban eszközli, másnak telkén szükség ese: tén a községi elöljáróság közbejötte mellett is keresheti és elfoghatja, tartozik azonban a netán okozott károkat megtéríteni. Ha a méhraj tulajdonosa raját két nap alatt nem kereste s el nem fogta, a raj annak a tulajdonává válik, kinek birtokán letelepült vagy ki azt két napon tul elfogta. 189.',: XII. t.-cz. 90. §. A tilosban talált baromfi, ha behajtása nehézségekbe ütközik, megölhető. A kóbor ebeket és macskákat saját birtokán mindenki elpusztíthatja. 1883: XX. t.-cz. ÍJ,. §. A vadászati területen talált házi macskákat és kóbor ebeket a vadászatra jogosított elpusztíthatja.