Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Kártalanítás. zctt törvényszakasz szerint a kisajátítóval szemben egyebek között a haszonbérlőnek a haszonbérleti jogviszonyból eredő, tehát magának a haszonbérleti jognak, a bérlemény állagának elvonása, vagy csonkítása által bekövetkezett elenyésztéböl, vagy csonkításából származó igényei vannak rendszerint a kártalanítási összeggel kiegyenlítve, a 28. §-n'ak most idézett rendelkezése tehát a 24. szakaszban a birtokos személyére nézve megkülönböztetve tett külön intézkedést nem érinti (95 márcz 20. G. 2. M. 12289.). 25. §. A kisajátítandó tárgyak értéke a becsléskor lé­tező árak szerint határozandó meg. E meghatározás alapjául a tiszta jövedelem, a helybeli árak, bérek, haszonbérek és egyéb, a közönséges adásvevésnél számba vétetni szokott kö­rülmények szolgálnak; de a tulajdonosnak a kisajátítandó tárgy iránti különös előszeretete, vagy a kisajátítandó tár­gyak értékének valamely beállható változásból, vagy épen a kisajátítás folytán létrejövendő vállalatból remélhető emelke­dése számításba nem vétethetnek, valamint azon javítások sem, melyek a birtokos által a kisajátítási terv megállapítása, vagy pedig a 22. §-ban határozott nyilatkozat kiállítása után tétettek, hanem ha ezek nyilvánvalólag a kisajátítónak is hasznára szolgálnak. Ha a kisajátítandó területnek állapota a foganatosított építkezési munkálatok által olyan változást szenvedett, hogy annak korábbi minősége a becsléskor fennálló állapot szerint meghatározható nem lenne, a minőség a kisajátítás után a tulajdonosnál maradt s hason művelési ág alatt részeknek, és ezek hiányában ;». szomszéd területeknek minősége szerint ha­tároztatik meg. Mindkét félnek azonban jogában áll a polgári eljárásban meghatározott bizonyítékok által igazolni azt, hogy a kisajátított terület a fenn megjelöltektől különböző minő­ségű volt. Ezen kérdésekben eskü általi bizonyításnak helye nincs. E. §. alkalmazásáról a budapesti Hatvani (Kossuth Lajos) utczá­ban szükséges kisajátításoknál v. ö. 1893: XIV. t.-cz. 3. §. — V. ö. a 23. §. kapcsán közölt joggyakorlattal és alább 20. §. A kisajátítandó tárgyak értéke az 1881: XLI. t.-cz. 25. §-a értel­mében a becsléskor létező árak szerint lévén meghatározandó, tekintettel arra, hogy kisajátító sem vonta kétségbe a szakértők által kiemeli azt a két körülményi, hogy a főváros területén levő építésre alkalmas telkek ivet év, de különösen egy és fél év óta értékükben rendkívül emelkedtek: a szakértők által bizonyított forgalmi érteket a kártalanítási összeg meg­határozásánál figyelmen kivül hagyni és különösen a 6. N. B. alattiban ki­tüntetett \ ételárra tekintettel lenni azért nem lehetett, mert a szakértők az ertek meghatározásának alapjául nemcsak az á la luk ismert forgalmi ér­teket fogadták el. hanem részletes számítások és tervek alapján meg­állapították azt is. begy beépítés eseten a szóban forgó telkek, a véle­ményezett telek-árak mellett is meghoznák azt a bérjövedelmet, mely a főváros területén épített uj hazaknál rendes körülmények közt elérhető. (C. 94. febr. 28. 1339. M. 12286.). Az 1881. évi XLI. t.-cz. 25. §-ának rendelkezése egyáltalában nem zárja ki. hegy a kisajátított területnek az értéke azon magasabb ertekre való tekintettel is megállapittassék, melylyel ezen terület tényleg

Next

/
Thumbnails
Contents