Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)
122 Dologjog. bir, azért, mert más czélra is alkalmas, mint amelyre valóban használtatik. (97. jan. 26. 6294/96. 14858.). A kisajátítási összeírás 11. tétele alatt felvett útrész tényleg kisajátittatván, tekintet nélkül arra, hogy ne magánféltül, hanem közhatóságtól sajátíttatott ki s hogy azt mily czélra basználandja a kisajátító vállalat, teljes értékben kártalanítandó, mert e tekintetben a törv. kivételi nem tesz és az a körülmény sem szolgálhat a valódi és teljes kártalanítási árnak, nevezetesen az alsóbiróságok által felvett mérvben való leszállításai a, h. a székesfővárosnak amaz útrészre nézve a használati szolgalma megmarad, minthogy a közforgalom biztosítása amúgy is a kisajátító vállalat kötelessége, tegye ezt akár a kérdéses útrész akárminö más kisajátított birtokrészlet területének ama czélra való felhasználásával, minélfogva a kérdéses útrész is fekvésére és talaj minőségére tekintettel a kisajátítás alá vett többi szomszédos területek árához mérten lenne kártalanítandó; minthogy azonban az érdekelt jogosult Budapest székesfőváros a maga részéről négyszög ölenként 2 írtjával számított egységárt elfogadta, ezt, eltekintve a szakértőknek e részben egyébként is "helytelen alapra fektetett becslésére, (1 írt), e helyütt is elfogadni kellett (C. 98. aug. 1. 3220. M. 16058.). Nincs helye külön kisajátítási és külön kártalanítási ár megállapításának, mivel a kártalanítási összegnek ugy a kisajátított ingatlanok értékét, mint az összes számításba veendő tényezők eredményét is magában kell foglalnia. Azok a kártalanítási összegek, melyeknek a jogosultak részére kifizetése telekkönyvi akadályokba ütközik, minden esetben az illetékes telekkönyvi hatóságnál letétbe helyezendök, tehát akkor is, ha a jogosultak kiskorúak vagy gondnokság alatt állók. (C. 99. jun. 13. 2725. M. 16059.). A kisajátítási járulék annak az előnynek az ellenértéke, melyben a körutak mindkét oldalának mentében homlokzattal álló házak, a körutak elkészülte s a forgalomnak átadása által részesülnek, ez az előnj pedig a körutak illető szakaszának elkészülésével és forgalomnak átadásával következvén be, ennek ellenértéke fizetésének kötelezettsége — ellenkező megállapodás kikötése nélkül — az ingatlannak a kisajátítási járulék esedékessége idejében és nem annak azelőtt volt tulajdonosát, mint akire a körútnak forgalomba adása már előnyt képez, terhelheti. Bizonyos az egyébiránt 1884: XVIII. t.'-cz. 14. §. abból a rendelkezéséi fii is, mely szerint a 3. §-ban meghatározott kisajátítási járulék, valamint a járdafektetési járulék az ingatlant az esedékesség napjától bekebelezés nélkül is két éven át terheli. A törv. idézett rendelkezése szerint ugyanis a kisajátítási járulék a körútra homlokzattal biró házaknak olyan dologi terhe, mely azokat a törv.-ben meghatározott idő alatt bekebelezés mélk ül terheli: dologi terhek pedig az ezekre vonatkozó általánosan elfogadóit jogelvek szerint a mindenkori, vagyis az esedékességük idejében való tulajdonos által fizetendők, esetleg teljesitendök és minthogy a Józsefkörúti forgalomnak átadása idejében, illetőleg ez után fél év elteltével alp.-ek a József-köruti 68. számú háznak tulajdonosai nem voltak, az akkor esedékessé vált kisajátítási járulék fizetésére»nem kötelezhetők (C. 99. ápr. 5. 107. M. 16061.) — Azonos: C. 96. Szept. 2. 7239/95. M. 12290.) — O. 99. jun. 27. 593(i. (M. 16061.). A kisajátított dolog általános forgalmi értéke és ezzel a kártalanítás ára is a birtokbavétel, nem pedig a becslés idejére való tekintettel állapitható meg helyesei; és mindkét fel érdekére nézve méltányosan és jelesül: hogy az időközben változott körülmények folytán beállott értékemelkedés a kisajátító hátrányára számításba nem hozható. (C. 98. máj. 4. 917. M. 16062.). A mennyiben a kisajátítási törvény ellenkező intézkedést nem tartalmaz, a kisajátító a kártalanítási határozat meghozataláig a kártalanítási eljárástól épp ugy elállhat, mint felp. per esetében az ítélet hozatala előtt a pert leteheti. (C. 900. máj. 1. 2373. M. 17133.). Habár olyan esetben, mikor valamely tárgynak az értéke a szakérteik véleménye alapján állapítandó meg. átlagos számításnak rendszerint nincs helye, hanem a középen álló szakértő véleménye az irányadó; mindazonáltal a jelen esetben, tekintve, hogy ugy az első, mint a
