Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

L2Ó Dologjog. kevésbé felelős, mert ezen utáthelyezés, a mint a többször idézett miniszteri határozatban is kifejeztetett, a kisajátítás keretébe nem tartozik. (('. 901. jan. 17. 995. M. 18316.). Az 1881. évi XLI. t.-cz. akként rendelkezik ugyan, hogy a kisajátítás által okozott kár megtérítésére az a vállalat köteles, a mely vállalat részére a kisajátítás engedélyeztetett és a kisajátítási jog átruházás tárgyát nem képezheti, mindamellett sem törvénybe sem törvényerejű rendeletbe nem ütközik az, hogy valaki, a részére kötelezett ellenszolgáltatás fejében, ;i jogosult javára a kisajátításnak saját koczkázatára és költségen leendő keresztülvitelére vállalkozzék, melj esetben a koczkázatot vállaló Fél és a. kisajátítási szenvedő között közvetlen jogviszonj keletkezvén, a koczkázatot elvállaló félre az a személyes jogi kötelem hárul, Inig-} a kisajátítás által okozott kárért a kisajátítást szenvedői kártalanítsa; minthogy pedig a felebbezési bíróság tényállása szerint alperes a zsihó-nagybányai helyi érdekű vasút építési vállalat javára történt kisajátításnál mint kisajátító, tehát saját személyében járt el, annálfogva helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint a kisajátítás által a kisajátított területen álló függő termésben okozott kárért alperes személyes kártérítési kötelezettségét megállapította, valamint helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése is, hogy a kisniatitás alá nem vont területen a/ építési anyag átszállítása által a termésben okozott kár megtérítésére alperest kötelezte; mert a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a vasútépítési vállalat építkezésének kivitelére alperes vállalkozott és a kisajátítás alá nem vont területen felp. luezeriiafüldjén, az építési anyagoknak szállítása közben a kárt alperes alkalmazottjai okozták, következően a felebbezési bíróság jogi döntése megfelel annak az általánosan elfogadott jogszabálynak, hogy a munkaadó az alkalmazottjai által a munka teljesítése közben okozott karért felelős. (C. 901. máj. 30. 1. U-. 186. M. 18317.). A tábla határozata helybenhagyatik, mindazonáltal annak az indoknak a mellőzésével, mintha a szomszéd birtokosnak okozott hátrány a kisajátítási eljárás során kártalanítható nem volna, és még azért, me t a szóban forgó villamos vasút közúton vezettetik, a közúti közlekedés által okozott zaj növekedése pedig kártalanítás okául nem szolgálhat. (C 902. JUl. 2. 3554.). 24. §. A kisajátítás alá eső ingatlanon található függő termés, ültetvények és állaguk sérelme nélkül elmozdítható egyéb tárgyak, a kisajátítási összeg megállapításánál számításim nem vehetők. Ezekért a birtokos a kisajátító ellen, a mennyiben ilyen tárgyakban kár okoztatott, sommás birói eljárás utján külön kártérítést igényelhet. Az 1881: XLI. t.-ez. 24. S-a csak oly ültetvényekre alkalmazható, a melyek a tulajdonos által állaguk sérelme nélkül elvihetők. De ez utón nem kötelezhető a vasúttársaság arra. hogy a \asut mentén a szomszédos tulajdonosok által ültetendő sövények költségeit és ezeknek alkalmassá váltáig a cselédség többlete által felmerülő kiadásokat kártalanítási összegként fizesse. (C. 85. szept. 29. 0061. M. 319.). Debreezeni tábla: A kisajátítási összegben nem foglalt függő termés értékének elvesztése, vagy csökkenése által szenvedett kár a kisajátító ellen külöja uton nem a földtulajdonos által, hanem kifejezetten a birtokos által követelhető, mint a ki a függő termes megsemmisítése, vagy rongálása folytán jogszerű ezimen szerzett vagyonában közvetlenül kiirt szenvedett, már pedig a haszonbérlő, mint a tulajdonost megillető használati jogának szerződéses engedményese, a haszonbérlet tartama alatt harmadik személyekkel szemben a bérleményen levő függő termésnek nem csak jogszerű birtokosa, hanem tulajdonosa is lévén, valódiság tekintetében külön igazolható kár követelésére nézve a felhívott törvény 24. §-ának kifejezett rendelkezése értelmében a kisajátító ellen közvetlenül kereseti joggal bir és ezt a jogát az idézett törvény 28, s-ában foglalt rendelkezés nem akadályozza azért, mert a most idé-