Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

K ártalanítás. 119 valódi értékének megfe.lelöleg módosítani. Ebből kiindulva a kisajátított földteriilet haszonbérlőit valódi és teljes kártalanítás czimén jogosan megilletik azon összegek, melyek az egész haszonbérletért általuk haszonbér és ezzel egy tekintet alá eső kiadások czimén évenkint fizetni kötelezett összegekből a kisajátított területre esnek, továbbá megilleti a haszonbérlöket azon tiszta haszon, mely a kisajátítás folytán, a kisajátított területet illetőleg tőlük évenkint elvonatott. Sem a háztartási költség, sem a productionalis költségek, sem a haszonbérletre vonatkozó kiadások közé nem számítható és mert a haszonbérlöt, mint már fentebb felhozatott, csakis a kisajátított területet illetőleg évenkint elvont haszon •létvén meg, ezen felül polgáú tiszta nyereményt nem követelhet. (C. 87. nov. 3. 1409. M. 316.). Az 1881: XLL t.-cz. 28. §-a szerint a bérlők igényei a kisajátítást nem gátolván, e kivételes esetben a fővárosi lakbérszabályzat ezúttal nem alkalmazható, a felmondási határidőre vonatkozó rendelkezéseire sikerrel nem hivatkozhatnak. (G. 92. jul. 13. 5611. M. 317.). Bp. tábla: A kisajátítást szenvedő S. Adorján az 5—9. a. mellekletekkel kimutatta és a kisajátító társaság nem vonta kétségbe, hogy a kisajátítási összeírásban 9. sorsz. a. foglalt rétek a haszonbérlet utján közvetlen a kisajátítást megelőző öt évben egy kataszteri hold után átlag 28 írt 03 kr. tisztajövedelmet hoztak. Ezekből a rétekből kisajátított 6 hold 1276 öl terület kártalanítási árának meghatározásánál tehát ez az adat az 1881: XLI. t.-cz. 25. §-a rendelkezése értelmében irányadóul veendő. Az a körülmény, hogy a. Rába a szabályozás folytán más irányba vezettetik és ennek folytán a volt parttulajdonosok a halászatot, az usztatást és a fürdést előbbi módon nem gyakorolhatják, nem állapítja meg a kisajátítást szenvedőknek azt a jogát, hogy ez okból külön kártalanítást követelhessenek, miután jelen esetben az 1881. évi XLI. t.-cz.-nek sem a 23. §. 1—3. pontjában, sem pedig a 13 . és 28. §§-aiban felsorolt körülmények fenn nem forognak. S. Adorjánnak a felebbezésében előterjesztett az a kérelme, hogy kimondassék, hogy a kisajátító kötelessége kisajátítani az 519—523/c. hrsz. a. réteknek azt a részét is, a mely a régi Kábameder és az uj védgátak és anyaggödrök közt hozzáférhetetlenné vált, tekintetbe nem vétetett, mert e részben az intézkedés nem a bíróságok hatáskörébe tartozik. (89. márcz. 13. 62,322/88.) — Curia: Elhagyja azon értelmezéssel, h. a megítélt kártalanítási összeg a telekkönyvi hatóságnál fizetendő le. (89. aug. 30. 5248. M. 318.). Valamely útrész tényleg kisajátíttatván, tekintet nélkül arra, hogy nem magánféltől, hanem közhatóságtól sajátíttatott ki, és hogy azt mily czélra forditandja a kisajátító vállalat, teljes értékében kártalanítandó. (C. 98. aug. 18320. M. 14859.). Igaz ugyan, hogy a kisajátítást szenvedő részéről támasztható igények rendszerint az 1881. évi XLI. t.-czikkben megszabott eljárás utján érvényesitendök, nem zárható azonban el a kisajátítást szenvedő attól, hogy a mennyiben a kisajátító a jogérvényesen megállapított kisajátítási tervtől eltérve tényleg nagyobb és igy olyan területet is birtokba vesz, melyre a kisajátítási eljárás ki nem terjesztetett, ennek következtében keletkező követelését a törvény rendes utján érvényesíthesse. (C. 901. okt. 3. 1712. M. 19524.). Egy 1500 magyar hold területű birtoknak a vasútvonal által történt olyan' kettéhasítása, hogy a lehasított kisebb rész is 200 holdat tesz ki, nem minősíthető az 1881: XLL t.-cz. 23. §. 1. pontjában emiitett megi sonkitásnak, vagy részekre szakitásnak és igy e czimén a kisajátítást szenvedők részére e helyütt sem volt kártalanítás megállapítható. (C. Ml. nov. 5. 5715. M. 19525.). Kern vehető figyelembe kisajátítást szenvedőknek az az állítása, h. a kisajátítás tárgyát képező ingatlan mellett elvonuló törvényhatósági ut áthelyezése már egymagában is maga után vonja a szóban forgó fakereskedés megszűnését, mert a kisajátító csak azokért a károkért tehető felelőssé, melyek a kisajátítás által közvetlenül okoztatnak, a miatt azonban, hogy az 1890: I. t.-cz 10. §. szerint arra jogosított közigazgatási hatóság a kis-czelli vasúti állomás kibővítése következtében szükségesnek találta az említett törvényhatósági ut áthelyezését, a kisajátító annál