Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A tulajdon korlátozása. 07 lök egyik sem foghat semmi olyashoz, mi a másik jogával ellenkezik. A haszonélvezetről 1. alább a szolgalmak kapcsán. A haszonélvező a tulajdonostársakkal szemben jogának természetben gyakorlását követelheti, s csak végrehajtási árverés esetén lehet kérdéses az, hogy az 1881: LX. t.-czikkben előirt rendelkezések szerint az árverés a haszonélvezeti jog fenntartása nélkül is foganatositható. (C. 97. nov. 4. 2269. M. 14852.). A tulajdon korlátozása. 0** 36Jf. §. A tulajdon-jog gyakorlatának átalában csak annyiban van helye, a mennyiben ez sem egy harmadiknak jogaiba nem vág, sem a közjó fentartása és előmozditása végett, a törvényekben rendelt korlátokon tul nem megy. A tulajdonjog korlátlan gyakorlásának korlátozásáról következő törvényeink rendelkeznek, megjegyezvén, hogy a szolgalom, a zálog, a dologi terhek és kisajátitás utján való korlátozások alább külön közölvék (az itt következő szabályokat magukban foglaló törvényeket, amennyiben magánjogi szempontból fontosak, alább szintén közöljük egész terjedelmükben:) Az 1879: XXXI. t.-cz. 2—8. §§. szerint véderdőkben az irtás és tarvágat tiltva van; a kivágott vagy irtott területet beerdősiteni kell; tusköt, gyökeret irtani, legeltetni, almot gyűjteni nem szabad; ugyané törvény 165. és 166. §§.: a tulajdonos bizonyos körülmények közt köteles a kopár területet beerdősiteni és véderdőként kezelni. Ezzel kapcsolatban v. ö. 1898: XIX. t.-cz. Az 1881: XXXIX. t.-cz. 2. és 4. §§. szerint a tulajdonos köteles azt az építményt, a mely műemlék lehet, 60 napig érintetlenül hagyni és utóbb épségben fentartani. Az 1883: XX. t.-cz. 2. §. szerint saját földbirtokán a tulajdonos a vadászatot csak az e törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja. Az 1885: XXIII. t.-cz. 12. §. szerint ott, a hol a vizben tartós szükség mutatkozik, a telek tulajdonosának a telkén származó viz fölötti rendelkezés jogát korlátozni lehet. Az 1888: XIX. t.-cz. értelmében a vízmeder tulajdonosa, tehát az, a kit a halászat joga megillet (1. §.), e jog gyakorlására nézve számos megszorításnak van alávetve. A tulajdon korlátolásáról távírdák, távbeszélők és villamos jelzők berendezése végett v. ö. 1888: XXXI. t.-cz. 7., 8. §§. 18!)0: I. t.-cz. 70. §. Saját területén és kizárólag saját czéljaira kompot (révet) bárki hatósági engedély nélkül állithat fel, feltéve, hogy ez által a hajózás, tutajozás vagy fausztatás gátoltatni nem fog. (Ugyanígy: 1885: XXIII. t.-cz. 21. §.) A tulajdonosnak, mint munkaadónak kötelességeiről az ipartelepen v. ö. 1893: XXVIII. t.-cz. 1—7. §§. Az 1894: XII. t.-cz. 1. §. szerint mezei földbirtokát gazda.\1 a r k u s: Magvai- magánjog. II. 7