Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)
(Isaládí hitbízomány. 93 mányi haszonélvező jogutodai irányában is biztosíthatta volna (85. ápr i 1023. M. 329.). Győri tábla: Minthogy a Litbiz.-birtokos által kötött haszonbérleti szerződés az utódot a haszonbérlet tárgyát tevő javakra nézve azoknak tettleges átvételében és a haszonélvezettel járó jogoknak tetszés szerint való gyakorlatában, vagyis azoknak teljes élvezetében gátolja: a hitbizományi birtokos által kötött, de a hitbizományi 'hatóság által annak életéhen jóvá nem hagyott haszonbériéti szerződés a hitbizom. birtokos halálával megszűnik . . . Végül nem lehet a szerződést azon az alapon sem jóváhagyni, hogy gr. E. F. gr. E. M. J.-nek a . . . családegyezmény alapján szerződéses örököse . . ., mert a hitbizom. javakban örökszerződésnek nincs helye s gr. E. F. gr. E. M. J.-nek nem ált. magánjogi értelemben vett örököse s nem örök. szerződés, hanem az emiitett családi egyezményt joghatályhoz juttató kir. jóváhagyás alapján vált utódává . . . Curia: Hhagyja (98. okt. 11. 4539. M. 16063.). A hitbizományi vagyon haszonélvezete a hitbizományi birtokos halálával a várományosra nem öröklés, hanem az alapító oklevél alapján háramlik át; a miből önként következik, h. hitbizományi vagyonra vonatkozván, örökösödési eljárásnak helye nincs, hanem a hitbizományi vagyon a várományos birtokába a hitbizományi bíróság által adandó át s csak abban az esetben, ha a hitbizományi birtokos után szabad rendelkezése alatt állott vagyon is maradt, pusztán ezen szabad rendelkezése alatt állott vagyonra vonatkozván, van helye örökösödési eljárásnak, a mint ez az örökösödési eljárásról szóló 18!U: XVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1895. évi 43194. sz. a. kiadott igazságügyi miniszteri rendelet 65. S-ából is kitűnik. A hitbizományi vagyonra vonatkozóan örökösödési eljárásnak helye nem lévén, hagyatok tárgyalásának sincs helye. Következésképpen a hitbizományi javák Isltarczaoisrt j »rc: cl111k megállapításánál az 1894: XVI. t.-cz. 117., 118. és 119. §-ait, melyek a hagyaték leltározásának és tárgyalásának diját szabályozzák, alkalmazni nem lehet. A kir. közjegyző részére a hitbizományi vagyon leltározásáért járó dijat az 1880: LI. t.-cz. külön szabályozza. Hitbizományi vagyon az 1874: XXXV7. t.-cz. 194. §-át alkalmazni nem lehet, mert ezen §-nak azon rendelkezéséből, hogy a törvényszerű dijnál magasabb dijat ha az egyezség nem létesül a kir. közjegyző személyes bírósága állapítja meg, nyilvánvaló, hogy a kir. közjegyző a törvényes díjnál magasabb dijat csak a magánfelek megbízása folytán létesített ügyletnél követelhet. (C. 900. jun. 25. 322. I. M. 14734.). ' A keresethez A:/: a. csatolt okiraton alapuló kötelezettség abból a jogviszonyból származik, amely a hitbizomány volt birtokosa: gr. B. H. J. és felp. közt, utóbbinak a hithiz. uradalomban történt tiszttartói alkalmaztatásának folyománya. Minthogy pedig felp. e szerint a hitbiz. javakban működésre lett félfogadva és szolgálata csakis a hitbizományiioz tartozó javakra terjedt, az örökhagyó gr. B. H. J. személves kötelezettségének alapjául az A. a. nem szolgálhat. Ebből tehát személyes kötelezettség nem származván, az a. felsorolt négy örökös marasztalására alapul annál kevésbé fogadható el, mert ezek a hitbizományban nem örökösödvén, ez a kötelezettség, mint nem személyes kötelezettség, reájuk át nem szállott. (C. 901. jun. 7. 892. M. 18313.). A hitbiz. intézmény természete szerint a hithiz. állagához tartozó vagyonok rendszerint elidegenithetetlenek . . . s ettől eltérésnek csak rendkívüli esetekben lehet helye (C. 98. szept. 6. 3941. M. 16064.). A hitbizomány jövedelmezőségét fokozó h. é. vasút törzsrészvényeinek vásárlására felveendő kölcsönösszeg, úgyszintén a kisajátítandó földterületek után befolyandó kártalanítási összegért nyerendő törzsrészvények a hitbizomány állagához csatoltatván, annak a vagyonát fogják képezni, a felveendő kölcsön által a csere egy neme létesíttetik, melynek segélyével a hitbizományi bírtok érteke tetemesen gyarapodik. (C. 91. szept. il. 10575/90. M. 330.). Bpesti V. jbg.: Alaptalan a kifogásoknak az a része is, h. a végrehajtás a hitbizomány állagára el sem rendelhető, mert a végrehajtás mindarra elrendelhető, ami a tves kellékeknek megfelelő közjegyzői okirattal a követelés biztosítására lekötve van ... A kérdéses kölcsön-