Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

(Isaládí hitbízomány. 93 mányi haszonélvező jogutodai irányában is biztosíthatta volna (85. ápr i 1023. M. 329.). Győri tábla: Minthogy a Litbiz.-birtokos által kötött haszonbérleti szerződés az utódot a haszonbérlet tárgyát tevő javakra nézve azoknak tettleges átvételében és a haszonélvezettel járó jogoknak tetszés szerint való gyakorlatában, vagyis azoknak teljes élvezetében gátolja: a hit­bizományi birtokos által kötött, de a hitbizományi 'hatóság által annak életéhen jóvá nem hagyott haszonbériéti szerződés a hitbizom. birtokos halálával megszűnik . . . Végül nem lehet a szerződést azon az alapon sem jóváhagyni, hogy gr. E. F. gr. E. M. J.-nek a . . . családegyez­mény alapján szerződéses örököse . . ., mert a hitbizom. javakban örök­szerződésnek nincs helye s gr. E. F. gr. E. M. J.-nek nem ált. magán­jogi értelemben vett örököse s nem örök. szerződés, hanem az emiitett családi egyezményt joghatályhoz juttató kir. jóváhagyás alapján vált utódává . . . Curia: Hhagyja (98. okt. 11. 4539. M. 16063.). A hitbizományi vagyon haszonélvezete a hitbizományi birtokos halálával a várományosra nem öröklés, hanem az alapító oklevél alap­ján háramlik át; a miből önként következik, h. hitbizományi vagyonra vonatkozván, örökösödési eljárásnak helye nincs, hanem a hitbizományi vagyon a várományos birtokába a hitbizományi bíróság által adandó át s csak abban az esetben, ha a hitbizományi birtokos után szabad rendel­kezése alatt állott vagyon is maradt, pusztán ezen szabad rendelkezése alatt állott vagyonra vonatkozván, van helye örökösödési eljárásnak, a mint ez az örökösödési eljárásról szóló 18!U: XVI. t.-cz. végrehajtása tár­gyában 1895. évi 43194. sz. a. kiadott igazságügyi miniszteri rendelet 65. S-ából is kitűnik. A hitbizományi vagyonra vonatkozóan örökösödési el­járásnak helye nem lévén, hagyatok tárgyalásának sincs helye. Követ­kezésképpen a hitbizományi javák Isltarczaoisrt j »rc: cl111k megállapítá­sánál az 1894: XVI. t.-cz. 117., 118. és 119. §-ait, melyek a hagyaték lel­tározásának és tárgyalásának diját szabályozzák, alkalmazni nem lehet. A kir. közjegyző részére a hitbizományi vagyon leltározásáért járó dijat az 1880: LI. t.-cz. külön szabályozza. Hitbizományi vagyon az 1874: XXXV7. t.-cz. 194. §-át alkalmazni nem lehet, mert ezen §-nak azon ren­delkezéséből, hogy a törvényszerű dijnál magasabb dijat ha az egyezség nem létesül a kir. közjegyző személyes bírósága állapítja meg, nyilván­való, hogy a kir. közjegyző a törvényes díjnál magasabb dijat csak a magánfelek megbízása folytán létesített ügyletnél követelhet. (C. 900. jun. 25. 322. I. M. 14734.). ' A keresethez A:/: a. csatolt okiraton alapuló kötelezettség abból a jogviszonyból származik, amely a hitbizomány volt birtokosa: gr. B. H. J. és felp. közt, utóbbinak a hithiz. uradalomban történt tiszttartói alkalmaztatásának folyománya. Minthogy pedig felp. e szerint a hitbiz. javakban működésre lett félfogadva és szolgálata csakis a hitbizomány­iioz tartozó javakra terjedt, az örökhagyó gr. B. H. J. személves kötele­zettségének alapjául az A. a. nem szolgálhat. Ebből tehát személyes köte­lezettség nem származván, az a. felsorolt négy örökös marasztalására alapul annál kevésbé fogadható el, mert ezek a hitbizományban nem örökösödvén, ez a kötelezettség, mint nem személyes kötelezettség, reájuk át nem szállott. (C. 901. jun. 7. 892. M. 18313.). A hitbiz. intézmény természete szerint a hithiz. állagához tartozó vagyonok rendszerint elidegenithetetlenek . . . s ettől eltérésnek csak rendkívüli esetekben lehet helye (C. 98. szept. 6. 3941. M. 16064.). A hitbizomány jövedelmezőségét fokozó h. é. vasút törzsrészvé­nyeinek vásárlására felveendő kölcsönösszeg, úgyszintén a kisajátítandó földterületek után befolyandó kártalanítási összegért nyerendő törzs­részvények a hitbizomány állagához csatoltatván, annak a vagyonát fog­ják képezni, a felveendő kölcsön által a csere egy neme létesíttetik, melynek segélyével a hitbizományi bírtok érteke tetemesen gyarapodik. (C. 91. szept. il. 10575/90. M. 330.). Bpesti V. jbg.: Alaptalan a kifogásoknak az a része is, h. a vég­rehajtás a hitbizomány állagára el sem rendelhető, mert a végrehajtás mindarra elrendelhető, ami a tves kellékeknek megfelelő közjegyzői ok­irattal a követelés biztosítására lekötve van ... A kérdéses kölcsön-

Next

/
Thumbnails
Contents