Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

ÍH Dologjog. ügyletnél a kötelezett fél maga a hitbizomány, mint jogi személy szerepel, a kötelezettség érvényes létrejöttének feltételét pedig az képezi, hogy az a hitbizományi bíróság által jóváhagyassák, ami meg is történt; az, hogy a hitbizomány birtokoson és annak bíróilag kirendelt zárgondnokán kívül a kérdéses közjegyzői okiratot még a hitbizományi gondnok is aláírja, annak érvényes létrejöttéhez nem szükséges (97. jan. 5. 2310. Ouria: Hhagyja. (07. jun. 16. 3267. M. 14861.). Győri tábla: A hitbiz. bíróság által a hitbizomány hoz tartozó ingatlanok állagára és tartozékaira elrendelt zárlat esetében a hitbiz. ingatlanoknak s tartozékainak kezelése a hitbiz. zárgondnokot illeti, a bitbizom. javak haszonélvezetére végrehajtási zálogjogot nyert magánhitelezőknek pedig csakis a hitbiz. birtokos szabad rendelkezése alá eső arra a jövedelemfeleslegre lehet igényük, amely a hitbiz, közterheinek, a hitbiz. javak kezeléséből felmerülő kiadásoknak s a hitbiz. javakra a hitbiz. bíróság enbedélyével felvett bekebelezett adósságoknak a bíróság által meghatározott törlesztési részleteinek fedezése után feninarad s az ezen hitelezők érdekében ezek kérelmére kirendelt zárgondnok hatásköre többre nem terjedhet, mint annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtató hitelezők által igénybe vehető . . . jövedelem felel meg a végrehajtásilag biztosított követelések kielégítése czéljából a végrehajtást foganatosító bíróság rendelkezésére bocsáttassék (97. decz. 9. 2904.) Curia: Hhagyja. A hitbiz. bíróság rendcsen jogosított, de köteles is, ha a hitbiz. állagát v. a várományosok jogát veszélyeztetve látja, a hitbiz. vagyon zár alá '.ételét elrendelni és a hitbiz. vagyont zárgondnok által kezeltetni. A végr. tv. 208. §-a azonban csak azon esetben nyerhetne alkalmazást, ha a hitbizomány hitelezője is végrehajtást kért és foganatosított volna a hitbiz. vagyon haszonélvezetére. A hitbiz. zárlat elrendelése egyébiránt a szem. hitelezők jogait meg nem szüntetheti, mert ezek a tven és jogerős kir. határozatokon alapulnak és a hitbiz. zárlat elrendelése a szem. hitelezők által nyert kiel. sorrendet csak annyiban korlátozhatná, ainenynyiben a tiszta jövedelmeknek a bir. engedélyezett hitbiz. kölcsön egyes részleteinek törlesztésére való fordítása szükségesnek mutatkozik, mely esetben első sorban a hitbiz. terhek törlesztési részletei volnának kielégitendők és mindenekelőtt abból a jövedelemből, mely a jelzálogul lekötött ingatlanból származik. A szem. hitelezőket megilleti tehát az ellenőrzési jog, jogukban áll a hitbiz. zárgondnok és a hitbiz. bíróság tényeit, ill. határozatait megtámadni, de nincs joguk a hitbiz. bir. kirendelt zárgondnok mellőzését kérni. (98. márcz. 15. 1045. M. 148G2.). Az 1881: LX. t.-cz. 208. §-a értelmében tkvi bekebelezés és előjegyzésnek helye csak azon esetben van, ha a haszonélvező haszonélvezeti joga tkvileg be van jegyezve. Hitbizományi haszonélyezöre nézve, habár az őt a hitbizományi intézmény és az 1869. ápr. 7-i min. rend. értelmében meg is illetné, tkvileg kitüntetve nem lévén, csak az érintett tv. 213. §-ában, de nem annak 208. §-ában elöszabott eljárás alkalmazható. (C. 83. aug. 14. 5219. M. 5549.). A hitbizományi gondnok kinevezésénél, amennyiben az ajánlottnak személye kifogás alá nem esik, első sorban az utódok, ill. várományosok javaslata veendő irányadóul. (C. 95. jun. 4 . 4966/94. M. 1229.). A hitbizományi bíróság hatásköre szigorúan körvonalozva lévén, az csak a kétségtelen hitbizományi javakra terjed ki, miért is múlhatatlanul szükséges, hogy az illető javak hitbiz. minősége a tkvi rdts 54. §-a szerint azokról fölvett tkv. teher lapján határozottan és kétségtelenül kitüntetve legyen. (Smsz. 73. máj. 23. 5633. §. 3465.). Elidegenítési és terhelési tilalom. Törvény tiltja a koronajavaknak (1439: XVI., 1514:1., II. t.-cz.; 1. fönn 10. 1.) az isteni tiszteletre vagy vallási és egyházi czélokra szentelt dolgoknak, az egyházi (főpapi) javaknak (155(J: LL, 1567: XXXI. t.-cz., Hk. II. r. 51. §., 1. fönn 68. 1.), a községek törzsvagyorfmak elidegenítését (1886: XXII. t.-ez. 110. §.; 1.