Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

LVilogjog. Az akarat visszavontnak tekintetik, különösen ha az alapítónak később törvényes fi-örököse születik, ki nem foglaltatott a hitbizományban. 23. §. A hitbizomány birtokosa magára nézve lemondhat ugyan jogáról, de a lemondás az utódok jogait nem sérti. 24. §. A hitbizomány megszűnik, ha tárgya elenyészett, vágyba az alapítvány szerint öröklésre hivatottak utódok nélkül kihaltak. Az utóbbi esetben a hitbizomány a köztörvény alá esik. 25. §. Ezen rendelet 1809. évi július 1-én lép életbe. 26. §. .Mindazon intézkedések, a melyeket a hitbizományi hatóságok a fennálló hitbizoniányok körül 1869. évi július 1-je előtt jogérvényesen tettek, a jelen rendelet által érintetlenül maradnak. A hitbizományi tőkék elhelyezéséről v. ö. 1879: XLV. t.-ez. 2. §.; 1889: XXX. t.-cz. 11. §.; 1888: XXXVI. t.-ez. 19. §.; e tőkék ált. jövedelmi pótadójáról v. ö. 1875: XLV1I. t.-cz. XLVII. t.-cz. 1. §. A hitbizomány erdeinek kezeléséről v. ö. 1879: XXXI. t.-cz. 17. §.; XIX. t.-cz. 1. §. f) p. A hitbizoniányok kötelességéről oki. gazdatiszt tartására v. ö. 1900: XXVII. t.-cz. 25. §. A hitbizományi javak közjegyzői leltározásáról és ennek dijáról v. ö. 1880: LI. t.-cz. 25. §.; 1886: VII. t.-cz. 35. §. A hitbizoniányok illetékegyenértékéről v. ö. 1881: XXVI. t.-cz. 22. §. Joggyakorlat. Csepregi jbg.: Jogi természete szerint a családi hitbizomány a mindenkori birtokos és a várományosok között megoszló tulajdonjog tves korlátozása a hitbizományi birtokost megillető kizárólagos és feltétlen haszonélvezeti joggal . . . Sem a törvény v. az elj. szabályzat, sem az ez irányban fennálló orsz. gyakorlat nem állapit meg oly rendelkezést, amely a hitbizományi birtokost ebben a minőségben, a családi hitbizomány haszonélvezete körül korlátozná, s azt a várományos irányában akár állandó tartásra, akár egyéb vagyoni szolgáltatásra kötelezné . . . Bp. tábla: Hhagyja. (90. máj. 1. 12934. M. 331.). Bp. tábla: A hitbizomány alapítása kir. jóváhagyástól lévén feltételezve, ennek hiányát felek bármily beismerése sem pótolja; a lemondás pedig a tvesen fennálló hitbizományt meg nem szüntetheti, az csakis a lemondó szemelvére bir hatálylyal, az utóduk jogait azonban nem érintheti. A várományos jogosultságának kimutatása nélkül a hitbizományi minőség tkvi kitüntetését, ül. a tkv. ily értelmit kiigazítását nem követelhetik, a vérrokonság egymaga pedig a hitbizományi utalásra alapitható keresetre jogot nem ad. — Curia: Hhagyja, mert a hitbizomány fennállását a tkv. kiigazítása iránti perben vitató felperesek azt, hogy a hitbizomány már a telekkönyvi helyszíneléskor jogszerűen fennállott, tehát, hogy az első szerző hitbizományt alkotott, hogy az az illető megyében kihirdettetett és kir. jóváhagyással megerősíttetett, kétségbevonhatlan okirattal tartoznak kimutatni. (8ü. decz. 12. 6513. M. 328.). Bp. tábla: A hitbizományi birtokosnak joga nem az előbbi hitbizományi birtokosnak jogán, hanem az alapítólevélen alapsíik s igy az előbbi és utóbbi birtokos jogilag egy személynek tekinthető nem levén, az előbbinek cselekménye az utóbbira sem kötelezhetők; ennélfogva az előbbi birtokos és felp. közt létesült haszonbéri jogügylet alp.-sel szemben az aj vevő és a haszonbérlő közt fennálló viszonyra vonatkozó elvek szerint birálandó meg, miből ismét következik, hogy felp. a szerinte is megtörtént felmondás után a haszonbért elhagyni tartozott. (84. decz. 4. 47020.) Curia: Hhagyja, mert az 1869. április 7. I. M. rend. 17. S-a csak azon esetben nem volna alkalmazható, ha felp. a hitbizomány állagához tartozó, de általa hosszabb időre bérbe vett ingatlanokra nézve a bitbizo-