Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

Területenkivüliség. 69 109. Területenkivüliség 0** 38. §. Külhatalmak követei, nyilvános ügyviselöi és azok szolgálataiban álló személyek, a nemzetek jogán és nyilvános kötéseken alapult szabadalmakat élvezik. A területenkivliség jogia megilletik: a külföldi államok ama nagyköveteit, legatusait, nunciusait, követeit és meghatalmazott ministereit akik magánál a fejedelemnél és amaz ügyvivőket (chargés d'affaires), a kik a külügyministernél vannak accreditálva, a nemzetközi jog elvei szerint. E területenkivüliségümindaddig élvezik, mig küldetésük megszünte után az osztrák magyar monarchia területét el nem hagyják. (V. ö. a bécsi congressuson 1815. jun. 9. ). megállapított egyezmény XVII. mellékl. 1. ez.; a közös külügyminister 1875. márcz. 30. 4221. sz. átiratát az osztrák lf. törvényszékhez). A területenkívüliséget élvezők személye- keresetekben a föudvarnagyi hivatal biráskodása alá tartoznak.. A területenkívüliség a következő kiváltságokkal jár: a) A területenkivüli személy megtartja a korábbi lakóhelyét és minden ettől függő kérdésben a szerint iÍtélendő meg. b) Vele szemben semminemü rendőri vagy birói cselekmény helyt nem foghat. c,; Ha reá nézve idegen államban magánjogokat szerez: ezek tekintetében ezen állam jogszabályainak van alá vetve. Különösen áll ez az ingatlanokra vonatkozó jogok tekintetében, melyekre nézve mindig a belföldi jog az irányadó és a melyekre nálunk a főudvarnagyi hivatal biíráskodása nem terjed ki. d) A területenkivüli személy ellen közvetlenül semminemü végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, mert e) a területenkívüliséggel a követségi palotának és egész berendezésének sérthetetlensége van egybekötve. Ugyszintén kiterjed e jog f) ama személyekre, a kik a követtel állam- vagy családjogi összeköttetésben vannak vagy pedig személyes szolgálatokra rendelvék, tehát a követségi személyzetre, a követ családjának tagjaira és szolga személyzetére, ez utóbbira azonban csak akkor, ha amaz állam kötelékébe tartozik, melybe maga a követ, mert különben a rendes bíróságnak van alávetve és csak a kézbesítések és egyéb bírói cselekmények történnek a föudvarnagyi hivatal utján. (1868: LIV. t. -cz. " 272. §.; 1881: LX. t. -cz. 33. §. ) Szerződések természetesen másképen is szabályozhatják e kérdést (1839. febr. 7. és 1839. szept. 2. udv. rend. ) A területenkívüliséget élvezőknek büntető ügyekben tanukként kihallgatásáról v. ö. 1 890: XXXIII. t. -cz. 200. §. A területenkivüliséget élvezők mentesek a tőkekamat- és járadékadó alól: 1875: XXII. t. cz. 2. §. 2. és 3. p. (v. ö. 1883: VII. t. -cz. 7. §. ); a IV. osztályú kereseti adó alól a d i ploma t iai minőségben huzott élvezményeik után: 1875: XXIX. t. -cz. 5. §. 3. a) p.; a vadászati adó alól: 1883: XXIII. t. -cz. II. §. 6 p.; a közmunka- (utadó) tartozás alól: 1890: I. t. -cz. 25. §. a) p., 49. §; közutakon, hidakon, kompokon a vámdij fizetése alól: |1890: 1. t. -cz. 99. §. 3. p.; a behozatali vámdij alól, azon tár-