Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

Ti) Területenkívüliség. Az egyesületek. gyakra nézve, melyek a cs. és kir. udvarnál megbízott diplomatiai személyek közvetlen használatára vannak rendelve: 1882 : XVI. t.-cz. Y1I1. cz. 2. j). Az idegen hatalmak követségeinek épületei, lakásai és irodái beszállásolásra nem vétethetnek igénybe: 1879 : XXXVI. t.-cz. 10. §. 2. p. A kir. igazságügyministernek alkalma volt kijelenteni, hogy a consulatusi alkalmazottakat exterritorialitás nem illeti, hanem ök polgári ügyekben csak azon kisebb mentességeket és kiváltságokat élvezik, a melyeket résziikre az államszerződések biztosítanak. Ilyen mentességeket és kiváltságokat tartalmaz a Szerbiával 1881. május 6-án Bécsben kötött s az 1883: XXXV. t.-cz.-be iktatott consulatusi egyezmény, a Francziaországgal 1866. deczember 11-én kötött s az 1867: XVI. t.-cz. II. czikke, illetőleg az 1878: XX. t.-cz. II. czikke, 1878: XXIV. t.-cz. értelmében most is érvényben levő consulsági egyezmény, az északamerikai Egyesült-Államokkal 1870. július 11-én kötött s az 1871: XXXVI. t.-czikkben iktatott, a Portugállal 1873. évi január 9-én kötött, az 1874: XXXVII. t.-czikkbe iktatott és végül Olaszországgal 1874. május 15-én kötött s az 187.5: XIII. t.-czikkbe iktatott consulsági egyezmény. Az 1883: t.-czikkbe foglalt szerb államszerződés és a fentebb felsorolt többi szerződések értelmében a consulsági hivatalnokokat polgári peres jogügyekben csak két kiváltság illeti; az egyik az, hogy ha kereskedők, irányukban a személyes letartóztatás — a mennyiben letartóztatásnak magánjogi téren az illető ország törvényei szerint egyáltalában helye van — csak kereskedelmi kötelezettségek miatt és nem egyéb magánjogi ügyek miatt alkalmazható (franczia, északamerikai és portugál szerződések II. czikket); a másik kiváltság az, hogy a mennyiben az őket kinevező állam alattvalói, az olasz és szerb szerződés szerint pedig még azon felül, a mennyiben kereskedést vagy ipart nem űznek, nem tartoznak tanukként megjelenni azon ország bíróságai előtt, a hol székelnek, hanem a lakásukon hallgatandók ki, vagy írásbeli nyilatkozat veendő ki tőlük. A szerződések egyikében sincs a consulsági alkalmazottak részére polgári jogügyekben egyéb kiváltság biztosítva. Nevezetesen nincsenek kivéve bármi részben a polgári peres biróságok hatása alól és nincs rendelkezés, mely szerint velük, mint perben álló személyekkel szemben, különleges jogszabályok volnának alkalmazandók. Nem illetik ilyen természetű kiváltságok és mentségek a consulsági alkalmazottakat a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt contentiosus ügyekben sem (21,166/1893. IM. sz. Marsch. IV. 435.). MÁSODIK FEJEZET. 110. Az egyesületek. 0** 26. §. Valamely megengedett társaság tagjainak más közötti jogai a szerződés, vagy a társaság ezélja és az ezekre nézve fennálló különös rendszabályok által határoztatnak meg. Mások iránti viszonyban a megengedett társaságok rendszerint az egyes személyekkel egyenlő jogokkal bírnak. Tilos társaságok, mint ilyenek, jogokkal nem bírnak sem tagtársaik, sem mások irányában, és jogok szerzésére nem képesek. Tilos társaságok pedig azok, melyek a közrendtartási törvények által különösen tiltatnak. vagy a biztonsággal, közrenddel és a jó erkölcsökkel nyilván ellenkeznek. V. ö. még optkv. 312., 656., 1017., 1023. §§.; 1901. febr. 16. 18705. sz. belügy, rend., a jövőre alakuló kiházasitási egyletek alapszabályainak keresk. czégjegyzékébe leendő bejegyzés végett az illetékes törvényszékhez bemutatása, továbbá már létező ily egyletek ellenőrzése tárgy. Való ugyan, ha keresetlevélben a felp. egyletet mint jogi személyt képviselő egyleti elnök megnevezve nincsen, eme szabálytalanság azonban oly lényegesnek nem tekinthető, mely az elsöbirósági Ítéletnek és