Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

Jf. A bíróságok gyakorlata. 35 telt, sőt, több izben egy és ugyanazon renddel, módon és eljárással hozott és alkotott s törvény végrehajtással is megerősített Ítéleteiből és itélö leveleiből származott. 54. 0** ü. §. Az egyes esetekben kiadott rendelmények, és a törvényszékek által különös pereskedésekben hozott ítéletek, a törvény erejével soha sem bimak, más esetekre vagy más szimélyekre ki nem terjeszthetők. 55 1881: LJX. t.-cz. h- §• Az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett, a vitás elvi kérdések a magy. kir. Curia polgári tanácsainak teljes ülésében döntetnek el. Ha ilyen vitás elvi kérdés valamely ügynek elintézése alkalmával merül fel: ngy a tanács többségének, mint a tanács elnökének jogában áll, a vitás elvi kérdést az ügy elintézése előtt, a teljes ülés eldöntése elé terjeszteni. Ezen felül a magyar kir. Curia elnöke, ha ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatokról nyer tudomást, a vitás elvi kérdés eldöntése végett, a teljes ülést késedelem nélkül egybehívja. A teljes ülés elvi megállapodásai az ügyek eldöntésénél irányadók. Az ig;.z~ágügynűnister felhatalmaztatik, hogy a teljes tanács alakításának, a teljes ülési tárgyak előadásának, a tanácskozás és szavazás rendjének', a határozat hitelesítésének, a döntvénykönyv vezetésének, és a döntvények közzétételének módozatait, a m. kir. Curia meghallgatása után, rendeleti uton állapíthassa meg. V. ö. 1881. nov. 1-én 2214. eln. sz. igazs. min. rend., a m. kir. Curia által felülvizsgált polgári ügyekben felmerülő vitás elvi kérdések eldöntésére hivatott teljes tanács alakításának, a teljes ülési tárgyak előadásának, a tanácskozás és szavazás rendjének, a határozat hitelesítésének, a dóntvénykönyv vezetésének és a döntvények közzétételének módozatairól (1881. B. T. 1373); e rend. 5. p. értelmezéséről v. ö. 1883. márcz. 5. 8:>85. sz. igazs. min. rend. (1883. B. T. 360.) 56. 1890: XXV. t.-cz. 13. §. A kir. ítélőtábla azokban az ügyekben, melyekben a törvény szerint mint utolsó fokú bíróság jár el, a felmerült vitás elvi jelentőségű jogkérdéseket teljes ülésben dönti el. A teljes ülés elvi megállapodását az illető kir. tábla tanácsai mindaddig követni tartoznak, mig az ujabb teljes ülési megállapodás meg nem változtatja. Mindenik kir. ítélőtábla köteles elvi megállapodását a többi kir. ítélőtáblával közölni, s azt ugy a kir. igazságügyministerhez, mint a kir. Curia elnökéhez fölterjeszteni. Ha akár a kir. igaz^ágügyminister, akár a kir. Curia elnöke arról győződnek meg, hogy az egyes kir. Ítélőtáblák ellentétes elvi jelentőségű megállapodásra jutottak: haladék nélkül intézkednek, hogy a jogegység megóvása végett a 9*