Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

36 Az érvényes magyar magánjog forrásai. felmerült kérdés a kir. Curia megfelelő teljes tanácsülése elé terjesztessék. A kir. Curia teljes ülési megállapodását a kir. Ítélőtáblák mindaddig követni tartoznak, mig azt a kir. Curia ujabb teljes ülési megállapodással meg nem változtatja. Bármelyik kir. Ítélőtábla teljes ülése, a szavazatoknak legalább kétbarmadrészével bozott határozata alapján, a kir. Curia teljes ülési megállapodásának megváltoztatása ezéljából indokolt felterjesztést tehet, mely esetben a kérdés a kir. Curia megfelelő teljes ülése által újból eldöntendő. Egyebekben a kir. tábla és kir. Curia teljes üléseinek egybehívására, alakítására, az eljárásra, a határozathozatalra és a teljes ülések megállapodásainak megváltoztatására vonatkozó részletes intézkedéseket az igazságügyminister rendelettel állapítja meg. V. ö. 1891. aug. 12-én 4214. eln. sz. igazs. min. rend. a kir. ítélőtáblák és a kir. Curia teljes üléseinek szabályozása tárgy. (1891.R.T. 1167.) 1896: XXVI. t.-cz. 21. §. A közigazgatási bíróság előtt felmerült elvi jelentőségű vitás jogkérdéseket a bíróságnak azon osztálya, melynek körébe az ügy tartozik, saját ülésében dönti el. A döntvényekben foglalt elvi jelentőségű megállapodásokat a közigazg. bíróság illető osztályának tanácsai mindaddig követni kötelesek, mig azokat ujabb osztályülési megállapodás meg nem változtatja. Az osztályülések megállapodásairól külön döntvénykönyvek vezetendők. 57. A bírói határozatok gyűjteményei. A kir. Curiának újjászervezése (1723 : XXVI. t.-cz. és kk. t.-cz.) idejétől 1769-ig hozott döntéseit hivatalosan Mária Terézia királynő rendeletére tették közzé ily czimmel: Planumtabulare, sive Decisiones (Juriales per Excelsam Deputationem a piae memonae Imperatrice et regina Hungáriáé Diva Maria Theresia eateus ordinatam collectae et in ordinem redactae. Anno 1769. Az eredetileg kéziratnan meglevő gyűjtemény 1800-ban jelent meg először Pozsonyban nyomtatásban, a 2 kiadás 1877-ben jelent meg. Czövek Istvántól 1825. magyar fordítása is megjelent. A plánum tabulare két részből (Pars. P.) áll. Az I. rész I—XXVIII. czimre oszlik, a II. rész öt sectiora; ezek Sectio I. De actionibus ad tabulam regiam pertinentibus (I—XXVI. cz.); Sectio II. De actionibus ad tabulas districtuales pertinentibus (I—X. cz.); Sectio III. De actionibus ad fórum comitatense spectantibus (I—XXV. cz.); Sectio IV. Civitatum. Sectio V. Sedium Dominaliuni. Minden ezim több határozatot (decisiot) tartalmaz. A gyűjtemény függeléke a felsőbíróságok ellentétes döntéseit is tartalmazza. A plánum tabulare folytatásaként jelentkezik (rendszerben is): Péterfalvi Molnár István táblabíró és curiai ügyvéd munkája: ,,Sententiae Excelsae curiac regiae intra 1769. quousque videlicet Decisiones Curiales in Piano Tabuiari extenduntur, et Generalium regni Judiciorum Terminum post Pascha Anni 1823. incidentem inclusive latae, exceptis Sententiis I. Tabulae regiae judiciariae simpliciter approbatoriis" (Pestini 1823.) 1823-tól 1848-ig és 1861—1862. a Curia maga tette közzé elvi jelentőségű határozatait. Ezen időtől kezdve jogi szaklapok es magángyüjteménvek közlik a felsőbíróságok gyakorlatát. Ebben a munKában a bírósági gyakorlatot 904-ig legnagyobb részt Márkus Dezső: Felsöbiró-