Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

4 Az érvényes múgyár magánjog forrásai. 4. A felsőbíróságok gyakorlata. 5. A kiváltságok. 1. A törvény. 6- Hk. Előbeszéd. 6. czim. A törvény meghatározásairól és ennek kel lé keiről. Mivel föntebb azt mondtuk, hogy minden jog vagy törvényekből, vagy szokásokból, azaz: irt vagy nem irt jogból áll; tehát az irt jogról, vagyis az emberi törvényről röviden tudnunk kell, hoogy azt különböző módon határozhatjuk meg. 1. §. Az ugyanis elöszörf a nép rendelete, mely szerint valamit az előkelők a köznéppel együttesen végeztek. De ez a meghatározás nem talál a mi czélunkra,, mert a rendelkezésnek és törvényalkotásnak minden hatalma, a mely hajdanában a népnél volt, ez idő szerin fejedelmünket illeti, mit alább világosabban fogok előadni. 2. §. Más módon, a törvény az a végzés, mely a tisztességest parancsolja, a tisztességtelent és ellenkezőjét tiltja. 3. §. Vagy másképen: az igazságból levont helyes ok, mely a tisztességest parancsolja, a tisztességtelent tiltja. 4. §. Továbbá: Papinianus és Demosthenes szerint: a törvény ember találmánya, Isten ajándéka, bölcsek tanítása, erőszakos kihágások fenyítője, a polgári társaság szervezője és a bünnék eltávolítója. A mely meghatározásból érthetjük, hogy a törvényt ember találta ki. 5. §. Mert miután az emberi nemnek elszaporodásával és a vétkekenek elharapódzásával az országok zsarnoksággá fajultak el, szükségképen kellett törvényeket alkotni, a melyeknek első feltalálói, hogy kik voltak, azt az előszóban elmondva találod. 6. §. Mondva van azután a meghatározásban, hogy a törvény isten ajándéka. Mert Chrysostomus szerint az Istennek törvénye az az egy igaz ut, a mely sem jobbra, sem balra nem hajlik. Törvény nélkül tehát a nép, a mely Isten igéjét és a törvények tanítását megveti, a tévelygéseknek különbféle utain a kárhozatnak tőrébe rohan. És minden törvénynek szigorúsága hiába való, hacsak az isteni törvénynek képét nem hordja magán: mivel az emberi törvényeknek csak addig van erejük, a meddig az isteniektől nem különböznek: a mint a Bölcs is bizonyítja, mondván: „Én általam uralkodnak a királyok és végeznek igazat a törvény alkotói.' 7. S. Azért az emberi törvényeknek az isteni törvényekből kell eredniük. Mert csak abban a köztársaságban van rend, a melyet isteni törvényhez alkalmazott törvényekkel kormányoznak. Az isteni törvénynyel ellenkező törvénynek tehát sem a nép megegyezéséből, sem huzamos szokásból ereje nincsen. 8. §. Harmadik kelléke a törvénynek, az előbb kijelentett meghatározás szerint, hogy az a bölcsek tanítása legyen. Holott is tudnunk kell, hogy valamint a fejedelemeknek az ártatlant nem kell büntetniük, ugy a vétkest és gonosztevőt sem kell a büntetés és fenyítés alól feloldozniok: főként midőn valaki a köztársaság ellen vétkezik, mert az Isten előtt ép oly utálatos, a ki az istentelent igazolja, mint az, a ki az igazat kárhoztatja. 9. S. Xotrvedik kelléke a törvénynek, hogy az az erőszakos kihágásoknak fenyítője legyen. Mert a törvények azért vannak alkotva, hogy azoknak félelme megzabolázza az emberi vakmerőséget és hogy az ártatlanság biztos legyen a gonoszok közt. Mert az emberek nem lennének a törvény megtartásáéi indíttatva, ha nem rettegnének a törvényes büntetéstől, a melyet valamely hivatalos személy ró ki reájuk. 10. §. ötödik kelléke a törvénynek, hogy az a polgári társaság szervezője legyen. Mert a polgári társaság a polgárok egyességétöl veszi nevét. A bíráknak tehát, a mi országunkban is, minden törvényt a közjóra kell alkalmazniok. Mert valamint a gyógyszertől nem kell egyebet reméllenünk. mint a mi a test hasznára van, mivel ezért van rendelve: igy a törvényektől sem kell egyebet várnunk, mint azt, mi az egész köztársaság javára szolgál, mivel e czélból vannak kigondolva. 11. g. A hatodik kellék az, hogy a törvény a bűnnek eltávolítója legyen: mert Aquinói Szent Tamás szerint, az emberi törvényeket azért alkották, hogy az embereket a vétkektől visszatartsák és az erényekre indítsák. Mert az embernek, természeténél fogva, van némi vágyakozása az erény után, de szükséges, hogv ez benne valamely fenyíték alkalmazásával teljességre jusson, a mi leginkább a törvény megtartásával szokott tcíiüvc'.l:cz:;i. Azért hozza fel