Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

1. A. törvény. 5 Ugyancsak Bienl Tamás, hogy a törvény ai okosság rendelkezése a közjói:!, kihirdetve attól, a ki a közönségnek gondját viseli; és szabálya vagy mértéke azoknak a eselokvónyeknek, a melyeket követni vagy abbanhagyni kell. 12. §. Innét a törvénynek igazságosnak, tisztességesnek, mind a termésiet, mind a basái szokások szerint lehetségesnek, helyhez és időhöz illőnek, szugsogesnck éfl hasznosnak kell lennie, világosnak is, nehogy olyasmit foglaljon magában, a miből homályossága miatt csűréscsavarás valami előre nem látott dolgot hozhat ki, vagyis nehogy azt valaki csavarosán magyaráihassa. Ha mégis kétséges vagy homályos volna, annak kötelessége magyarázni, a ki alkotta; vagy, nehogy valakit tőrbe ejtsen, senkinek se magán hasznára, hanem a polgárok közjavára legyen hozva. 13. §. Ezeket pedig azért szükséges figyelembe vennünk, mert a törvények meghozatván, nem azok fölött, hanem azok szerint tartozunk ítélni. 7. Hk. E lő b e s z é d. 7. 0 • i m. Miért va n 11 a k alkot v a a tör v é 11 y e k é s a tör v é 11 vek négyféle t i sz t é r ö 1. Minthogy minden törvény vagy isteni, vagy emberi; és az Isteniek természet szerint valók, az emberiek pedig erkölcsökből és szokásokból erednek: azért különböznek is egymástól; mivel az egyik nemzet egy, másiknak más van tetszésére. 1. §. A mit Isten enged meg; isteni törvény; a jog emberi törvény. Mert másnak a szántóföldén átmenni, Istentől van megengedve, mivel az Uré a föld és ennek teljessége; de ez nem jog, minthazt határozat vagy szokás tiltja. 2. S. Innen a kérdés: miért vannak alkotva az emberi törvények? Felelet: azért, hogy azoknak félelme az emberi vakmerőséget megzabolázza és hogy a gonoszok közt biztos legyen az ártatlanság: es hogy magukban a gonoszokban is a büntetéstől való rettegéssel a vakmerőség és a hajlandóság ártani, fékezve legyen. $ A törvény tiszte pedig négyféle; mert minden törvény vagy enged, vagy tilt. vagy büntet, vagy parancsol. Megenged valamit, például, hogy a vitéz, derek férfiú jutalmat kérjen. Tilt, például: az apáezaszüzek egyi; • • sjBm szabad házasságra kérni. Büntet; mint például: a ki clubért öl, feje essek le. Néha pedig parancsol; mint: szeresd a te Uradat Istenedet Innét a vers: Quatuor ex verbis virtutes coliige legis: Permittit, pnnit, ímperat atque vetat. // ' . II. Rész 3. czím. Kik alkothatnak törvényeket és Hátutumohatf Immár azt a kérdést veszem fejtegetés alá: vájjon a fejedelem törvényeket és statútumokat önmagától alkothat-e, avagy a nép beleegyezésének is szükséges hozzájárulnia? /. §. .Mire nézve meg kell jegyeznünk, hogy jóllehet hajdún, a midőn még a magyar nemzet pogány módra élt é- nem király, hanem vezér és kapitányok igazgatása alatt állott, akkftr a törvényhozásnak és rendelkezésnek minden hatalma ezeknél vala. ,1. De minekutána a katholikus hitre tértek és maguknak Önként királyt választottak, ugy a törvényhozásnak, mint bármely birtok adományozásnak és minden bíráskodásnak hatalmát és jogát az uralkodással és kormányzással együttesen ez ország szent koronájának, melylyul Magyarország mindenik királyát megkoronázni szokták, joghatóságra és következésképpen a mi törvényesen rendelt fejedelmünkre és királyunkra ruházták át. í]s igy ettől fogva a királyok a törvényeket a nép összehívása és megkérd záse mellett kezdették alkotni* a mint ez korunkban i.s