Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

1894: XXXI. t. -cz. A házassági jogról, 9—11. §§. 121 Ha a törvényes képviselő vagy a szülő a beleegyezést nem adja meg, ezt a gyámhatóság beleegyezése pótolja. V. ö. 16., 44., 52., 56—59., 61., 64., 65., 69., 127., 129., 130. §§.; v. ö. még 1877: XX. t. -cz. 1., 2., 4—6., 15., 21—23., 27., 34—36., 39., 42—45., 54., 87. §§. 143. §. 5. p., 114., 176., 212.; 1894: XXXIII. t. -cz. 50. §. 2. bek. A házassághoz szükséges gyámhatósági beleegyezést megtagadó árvaszéki határozat ellen a közigazgatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttségéhez való felebbezésnek van helye (Bm. 1896. febr. 23-án 14. 314. sz. A. K. 1896. 13. ). A házasságkötéshez szükséges gyámhatósági beleegyezés-, illetőleg jóváhagyásró1. A kir. igazságügyministernek alkalma volt kijelenteni, hogy egy concrét esetben eljárt árvaszék figyelmeztetendő lenne arra a különbségre, mely a házasságkötés tekintetében a gyámhatósági beleegyezés és a gyámhatósági jóváhagyás között az 1894: XXXI. t. -cz. 8. és 16. §-aihoz, valamint az 1895. évi 27. 243. IM. sz. házassági utasítás 8. és 11. §-aihoz képest fenforog. Gyámhatósági beleegyezésnek ugyanis, tekintet nélkül a kiskoru házasuló éveinek számára, akkor lehet helye, ha a törvényes képviselő vagy a beleegyezésre jogosult szülő a beleegyezést nem adja meg. Ellenben gyámhatósági jóváhagyásnak akkor lehet helye, ha a házasuló még 20 éven alul van és beleegyezésre jogosult szülője nem létezik, a törvényes képviselő pedig nem nagyatyja a házasulónak. Nincsen tehát helye gyámhatósági jóváhagyásnak, ha törvényes képviselő nem létezik, mert ilyenkor a kiskoru részére, tekintet nélkül éveinek számára, törvényes képviselőt kell kirendelni, a kinek beleegyezését, ha meg nem adatnék, a gyáőmhatóság beleegyezése pótolhatja. (18. 966. IM. 1896. ) 170. 9. §. Beleegyezésre jogosult szülő az atya, ha atya nincs vagy a gyermek törvénytelen, az anya. Ha a szülők ágytól és asztaltól el vannak választva, vagy házasságuk felbontatott, a gondviselés alatt álló gyermekekre nézve az anya, és ha ezt nemlétezőnek kell tekinteni, az atya jogosult a beleegyezésre. Testi vagy elmebeli fogyatkozás avagy távollét által tartósan gátolt, vagy az atyai hatalomtól avagy a gyámságtól megfosztott szülőt, kivéve ha a megfosztás vagyonkezelés okából történt, nem létezőnek kell tekinteni. Azt, hogy a szülő gátolva van, a gyámhatóság állapítja meg. Mig az örökbefogadás felbontva nincs, az örökbefogadott gyermekre nézve a vérszerinti szülő beleegyezésre nem jogosult. V. ö. 16. §. 52. §. 2. bek., 64., 95., 105. §§. A II. T. 9. §-ában foglaltak a 108. §. következtében külföldiekre nem alkalmazhatók és az osztrák apátlan kiskorú házasságához az anya és a gyám beleegyezésén felül az illetékes osztrák gyámhatóság beleegyezése is szükséges. Ma ezt a kk. önhibáján kivül nem tudja megszerezni, a 112. §-ában megállapított eljárásnak van helye (Bm. 110, 194/1897. sz. B. K. 1898. 3. ). 171. 10. §. A gyámhatóság a kiskorú meghallgatása nélkül nem határoz és kizárólag annak érdekét tartja szem előtt. 172. 11. §. Nem köthetnek egymással házasságot: a) vérrokonok egyenes ágon: