Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)
122 1894: XXXI. t.-cz. A házassági jogról, 12—15. §§. b) testvérek; c) testvér testvérének vérszerinti leszármazójával; d) az egyik házastárs a másik házastársnak egyenes ágbeli vérrokonával, a házasság megszűnése vagy érvénytelenné nylvánítása után sem. Nem tesz különbséget sem a származás törvényes vagy törvénytelen volta, sem az, hogy a testvéreknek mindkét szülője vagy csak az egyik közös. A c) pont esetében a király az igazságügyniinister előterjesztésére felmentést adhat. V. ö. 17., 44., 45., 110., 111., 147. §§. Az 1894: XXXI. t.-cz. 11. §-ának di pontja csupán az egyik házastárs és a másik házastársnak egyenes ágbeli, tehát fel- vag\ lemenő ágbeli vérrokona között állapit meg házassági akadályt, a házasuló férfi tehát elhunyt házastársának testvérét, vagyis oldalágbeli vérrokonát feleségül veheti (Bm. 18íi(i. febr. 2-án 9596. sz. A. K. 18!Hi. 8.). Ha egy atyának első nejétől született fia ugyanazon atya második nejének első férjétől származott leányával akar házasságra lépni, vagyis midőn a házasulok egyik szülője sem közös,- ez a mostohatestvéri viszony nem képez házassági akadályt (Bm. 18ÍI7. febr. 18. 15.782. sz. A. K. 1897. 10.). Mostoha testvérek közt, kiknél egyik szülője sem közös, nincs véri okonsághol eredő házassági akadály (Hm. 1897. febr. is. 15.782.). 173. 12. §. Nem köthet uj házasságot az, kinek korábbi házassága meg nem szűnt vagy érvénytelenné nyilvánítva nincs. Ha a korábbi házasság semmis, a 21. §., holttányilvánítás esetében pedig a 73. és 74. §-ok rendelkezése irányadó. V. ö. 21., 24., 44., 4(>., 50., 109—111., 121,., 117. §§. 174. 13. §. Nem köthetnek egymással házasságot azok, a kik közül egyik, a másikkal egyetértve, saját házastársának vagy a másik házastársának élete ellen tört. V. ö. 23., 44., 45., 109., 111., 124.. 147. SS. 175. 14. §. Tilos házasságot kötni annak, a ki ellen elmebetegség vagy jelekkel megértést is gátló siketnémaság okából indított gondnokság alá helyezési eljárás van folyamatban, ha a) részére a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelt; vagy h) ellene zárlat elrendeltetett; vagy c) a gondnokság alá helyezés még nem jogerős ítélettel ki van mondva. V. ö. 15., 110., 122., 124., 127., 147. §§. 176. 15. §. Tilos házasságot kötni a gondnok beleegyezése nélkül annak, a ki mint gyengeelméjü vagv magát jelekkel megértetni tudó siketnéma gondnokság alatt áll. A 8. §. utolsó bekezdése és a 10. §. megfelelően alkalmazandó. V ö. 14., 110., 122., 124., 147. §§.