Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

108 Jogi szem. ált. Házközösség. Árvaszék. Uradalom. büntetésre, igy tehát csak pénzbüntetéssel büntetendő cselekményt képez a bitorlás, már pedig mi akadálya sincs, hogy a saján vagyonnal biró jogi személy pénzbüntetéssel ne sújtathassák, amit elvileg nem zárhat ki azon eshetőség, hogy a törvényszerű büntetés nem volna átváltoztatható magával a jogi személylyel szemben Bpesti tábla: Helybenhagyja. (1901. decz. 18. 802.) — C: Helybenhagyja. (1902. jun. 3. 2541.). A hagyaték azon esetben, midőn az örökösök ismeretesek, önállóan perbe nem vonható. (C. 1885. decz. 11. 4407.) A hagyaték képviseletére, annak átadása előtt, csakis valamennyi örökös van hivatva. (C. 1890. nov. 21. 1490.) —Azonos határozat: C: 1890. ápr. 9. 1460.) A hagyatéki gondnoktól nem lehet megvonni azon jogosultságot, hogy az általa kezelt hagyatékot a bíróság előtt képviseltesse oly ügyekben, melyek a hagyaték kezeléséből erednek. (Smsz. (11,926/79.) A bpesti tábla területén ügygondnok által képviselt hagyaték, mint jogi személy ellen per nem indítható (C. 4700/83. M. 3810.). A hagyaték, mint ilyen, keresetileg fel nem léphet (C. 89. jun. 14. 10406. M. 218.). Az ország azon részeiben, hol az osztr. polg. tvkv. van érvényben, a hagyatékot ügygondnok képviseli mindaddig, mig az örökösök örökösödési nyilatkozataikat meg nem tették; ezen időn tul a hagyatékot a nyilatkozott örökösök képviselik (C. 85. ápr. 9. 803/84.; 89. jun. 5. 826.; 90. jan 31. 6044/89. M. 3816.). A végrendeleti végrehajtó a hagyaték jogi képviseletére jogosítva nincs (O. 93. febr. 24. 5389/92. M. 3820.). Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele avagy birói átadása előtt kívánja követelését a törvény utján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni. (C. 1886. ápr. 2. 42. sz. t. ü. döntvény M. 21. 95.). 150. A csődtömeget a tömeggondnok képviseli és harmadik személyek irányában <"> teljesíti az annak érdekében szükséges öszszes jogcselekvényeket: 1881 : XVII. t.-czikk 100., 102. A tömeggondnoknak a csődtömeg képviseletében van kereshetőségi joga arra, hogy a közadós által tartozatlanul kiállított váltót visszakövetelje. (C. 1892. decz. 2. 5786.) 151. A telekkönyvnek olyképpi kiigazítása, hogy tulajdonosként valamely család jegyeztessék be, helyt nem foglalhat, mivel Magyarország területén a család vagy az u. n. ház közösség jogalanynak nem tekinthető. (Lfl. 79. nov. 18. 7675. M. 283.). 152. Az 1877: XX. t.-cz 176. §-a szerint a gyámhatóságot az árvaszék által a törvényhatóság gyakorolja; e szerint az árvaszék a gyámhatósági teendőkkel megbízott közege a törvényhatóságnak és nem önálló jogalany, a minélfogva annak képviseletére is nem a gyámhatóság hatáskörébe tartozó teendők vezetésével megbízott elnök van hivatva hanem az a törvénvhatóság, amelynek egyik közegét az illető árvaszék képezi. (C. 94. decz. 29. 11555/93.).' 153. Az uradalom a jogi személyekhez nem tartozik és ily minőségben — tulajdonosa pontos megjelölése nélkül — nem perelhető (C. 84. jul. 23. 10811. M. 3822.). 154. Téves felperesnek azon felfogása, mintha a közbirtokosságot mint testület, annak közegei a törvény előtt általában minden esetben képviselhetnék, mert a közbirtokosságnak a törvény által ki jelölt közegei nem lévén, a közbirtokosok csak mint magán személyek jöhetnek tekintetbe, a kik a közbirtokosságot érdeklő ügyek ellátására egyenkint vagy o^vüttvéve, egy vagy több, külön vagy közös megbízottat rendelhetnek ugyan; e megbízás terjedelme s tartalma azonban a megbízók akaratától függvén, — felperesnek, az egyes közbirtokosokat egyenkint beperelni nem akarta, okvetlenül igazolni kellett volna azt, hogy az egyes közbirtokosokat a perbeidézett személyeket nemcsak a bérleti szerződés meg-