Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

Jogi szem. ált. Kihhirtokosság. Epület-hizottság. 100 ^ötéaére, hanem nz ebből folyó ozen szenvedőleges pernek vitelére is meghatalmaztak. (Smsz. 15,937/1878.). Igazolva van, miszerint a vidi küzbirtokosok zálogváltási perekkel tamadtatváu meg, melyek közös költekezést és egyöntetű eljárást igényeltek, a mindnyájukat érdekli) közös védelem tekintetéből az c óéba kiküldött hatósági közeg elnöklete alatt egy testületté alakultak, s az ellenük lefolytatott perekben ily minőségben jártak el s teljesítettek fizetéseket; s tekintve ennélfogva, hogy a fenti ezélra alakult közbirtokossági testület igazoló választmányának, s ennek képviseletéhen a hirtokosságj elnöknek az érintett, az illető vidi birtokosok telekjkveihen külön-külön kitüntetve, is levő zálogválté perből felmerült, az egyes birtokosokra kirótt költségeknek bíróság előtti érvényesíthetése végett, a felpereskedhetes joga meg nem tagadható, valamint hogy több vidi birlokoasági hason peres ügyben hozott jogerejü bírósági Ítélettel a birtokossági testület ez iráuybaui felperessége már megállapított: a másodbiröaág ítélete megváltoztatik és a felperesnek, mint a hajdu-böszörményi vidi közbirtokossági elnöknek kereshetőségi joga megállapíttatik (C. 4938/1SS3. Dt. u. f. VII. 78.). Felperesnek perelhetüségi joga megállapíttatik. Mert alp.-ek beismerik, h. felp.-ek az atyai közbirtokosság tagjai, valamint az alp.-éknek ebbeli minőségét felp.-ek nem tagadják, különösen beismerik, h. együttvéve teszik ki az atyai közbirtokosságot: ebből önként folyik, h. sem az egyik, sem a másik rész az egésznek nevében meghatalmazás nélkül eljárni jogosítva nines s ha mégis tette, a birtokosság azon része, mely az eljárás által magát jogaiban sértve érzi, azt semmiségi kereset utján is megtámadhatja. Minthogy tehát felp.-ek, mint az atyai közbirtokosság tagjai az atyai 133. és 120. telekjegyzökönyvi birtok tulajdonosainak kicserélésénél saját személyükben érdekelve vannak, az ellenfél netaláni jogtalan cselekménye ellenében felléphetési joguk kétségtelen; miért is keresetükkel perelhetöségi jog hiányában elmozdídhatók nem voltak (C. márcz. 22. 7149. M. 3832.). Felperes a szalaezi közbirtokosság nevében fellépni jogosítva nincsen, az az elsöbiróságnak e helyütt is elfogadott indokai szerint kétségtelen; mert t. i. az A) alatti meghatalmazás csakis azt igazolja, h. a szalaezi közbirtokosságot képviselhető gazdaközönség egy része által lett felp. ezen per folyamatha tételére megbízva; s mert felp. az alp. határozott tagadásával szemben nem igazolta, h. a szalaezi közbirtokosság mint jogi személy szabályszerüleg alakult volna; mert D) alatt is csak a gazdaközönségi gyűlést és azt igazolja, h. felp. ama gyűlés elnökéül megválasztott. Ez azonban nem zárja ki azt, h. a kereset mint Qlyan felett határozat ne hozassék, mehet felp. saját és az A) alatt aláirt megbízó nevében tett folyamatha (lip. tábla, 87. szept. 14. 39046. M. 3833.). R. Gy. Hajdumegye alispánja, tanúsította, h. azon hajdú községekben, melyekben a közbirtokosság szervezve nincs, a közbirtokosság ügyeit, régi gyakorlat szerint, a községi bíró elnöklete alatt a községi képviselőtestület szokta intézni. E tekintetben a megye alispánjának, mint a községi képviseli! testületek felettes hatóságának a kijelentése teljes bizonyítékot képez: abból a tényből pedig, h. a közbirtokosság ügyeit a községi képviselő-testület intézi, önként következik, h. a közbirtokosságot a községi képviselő-testület élén álló községi bíró van hivatva képviselni. (('. 91. márcz. 11. 8094. M. 3835.). 155. Mivel azonban felp. a kereseti összeget az aradvárosi kereskedelmi akadémia é p ü 1 e t b i z o 11 s á g á t ó 1 követeli, tartozott volna kimutatni, hogy e bizottság az elnöke által való perben állásra képesített jogi személy vagy tartozott volna a bizottság tagjait, kik ellen keTCMt) Üreteiéselt érvényesíteni kívánja, saját személyükben perbe idézni vagy annak kimutatása mellett, hogy az alperesként perbe idéztetni kívánt bizottság tagjainak bíróság előtti képviseletére Sz. Gyula jogosítva van, megnevezni azon személyeket, akiknek képviseletében 8z. Gyulát perbe idéztetni és marasztaltatni kérte ... (C, 95. szept. 13. 5890/94.),