Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

Egyházi testületek és alapítványok. 85 aiapftványokbö] Állanak (V. 1. §.). A szerb patriarcha és karlo viezi metropolita a/ ü-s/os nemzeti e^vliA/.javak és alapítványok természetes fögondnoka és képviselője I V. 2. §.). Minden egyhA/•egyében az egyhAznemzeti javak jrondnoka és felügyelője a/. ÍUet6 megyés pflspök (V. 3. §.). A z.Ardajavak igazgatAsa a szerb ér-ok alatt álló nemzeti alap központi igazgatóságára bizatik N. •">. (.)• Az egyliAznemzeti ala|M»k igazgatóságát képezi a patriareba és metropolita. vagy metropolitai administrator és három sssintenn (V. 15. (.). A/, egyháznemzeti alapok igazgatósága az alapok peres és perenkiviili jogügyeinek központi értelmes vezetéke ó- felügyelete védett ügyvédi minősít vénynyel biró alkalmas Bgjréssl köteles kinevezni. Az ügyész a peres ügyek mibenlétéről félévenként jelentést tesz az igazgatóságnak, amely azt a vallásés közoktatásügyi ministerhez felterjeszti (1873. okt. 9-én 27,73f). sz. a. kelt vall. és közoktatásügyi rendelet). A felebbezési bíróság tényállása szerint felperes mint temesvári görög-keleti szerb protodiákon a temesvári görög-keleti szerb hitközséget az ex által visszatartott lelkészi fizetések kiadása iránt két rendbeli keresetben perelte be. Minthogy azonban az 1868: IX. t.-ez. 3. §-ának értelmében görög-keleti vallásnak jogosítva vannak egyházi, iskolai és ezekre vonatkozó alapítványi ügyeiket az ország törvényeinek korlátai között <"> Felsé legfelsőbb felügyeleti joga mellett önállóan intézni, rendezni és A Felsége által jóváhagyandó szabályok értelmében saját gdk utján önállóan kezelni és igazgatni. Ennek a törvényszakasznak értelmében az ö Felsége által 1RR8. augusztus 10-én kibocsátott legfelsőbb rendeletben az önállóan kezelésre és igazgatásra vonatkozó szabályok MkntSSSS meg vannak határozva, az egyházközségek, egyházmegyék és a metropolia hatásköre, az elöljáró közegek ésc az eljárási szabályok meg vannak állapítva, a netáni sérelmes határozatok elleni jogorvoslatoknak mi módon való kezelése is az említett legfelsőbb rendeletben benfoglaltatik és amennyiben a legfelsőbb egyházi fokon szabályellenes határozatok keletkeznének, a legfelsőbb rendelet VI. rész 25. §-a értelmében ax azok ellen való felfolyamodás a m. kir. kormányhoz nyitva áll. A gtrtg-keletl egyházaknak ilyképpen szabályozott önkormányzati jogából folyik, hegy amennyiben az illető görög-keleti egyházi hatóságok saját hatáskörükben akár fizetés, akár fegyelmi tekintetben határoznak, ebbeli határozataik bírói utón hatályon kivül nem helyezhetők, hanem amenynviben a legfelsőbb felügyeleti jogot A Felsége kormánya utján gyakorolja, az, hogy az illető önkormányzati hatóságok által hozott határozatok az önkormányzati szabályoknak megfelelnek-e a m. kir. kormány, illetve a kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium hatásköréhe tartozik, hogy felperesnek lelkész fizetése az egyházközség által jogosan tartatott-e \i--/a avagy nem és Így a felebbezési bíróság szabálytalanul járt el. amidőn felperesnek a lelkészi fizetése kérdésében indított kereslte k<.\etkeztében az eljárást a sommás eljárási törv. 27. S-ának 1. pontja ét Itt. ftrtfelmébefl he nem szüntette, a felebbezési bíróság megtámadott Ítélete tehát feloldandó és a további eljárás megszüntetendő volt. <C 1ÍHH. szept. I. (i. 270.) 133. A főrög-hrlcti román cgyhúznnk az 18(59. május 28-án kelt legfelsőbb elhatározássá] jóváhagyott szervezete és képviselete élihez hasonló. Ugyanis: Az egyházi, iskolai és alapítványi ügvek kezeiésíre és igazgatására minden plébániában és esperes légben egy-egy bizottság és gondnokság, az egyházmegyében és metropolisban pedig consistorium állíttatik fel. (Ált. határ. VVj \z egyházi hatóság törvénykezési és igazgatási Ügyekben elsőfokulag egyházmegyei, ill. érsekegyházmegyei consistoriumok