Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

86 Egyházi testületek és alapítvány oh. harmadik fokozatban a metropoliai consistorium által gyakoroltatik. (VI.) Az egyházközség külső képviselésére, az egyházi, iskolai és alapítványi vagyoni gazdaságára vonatkozó ügyek kezelésére és igazgatására a plébániai zsinat választotta plébániai bizottság van hivatva (17. §.) Az egyházmegyei zsinat képviseli az egyházmegyét. (87. §.) ; a zsinat elnöke a püspök, ill. érsek, esetleg esperese. (92. §.)Az egész egyházmegyének igazgatási és igazságszolgáltatási állandó közege, egyházi, iskolai, és alapítványi ügyekben az egyházmegyei consistorium, melynek természetes elnöke a püspök, ill. érsek (110.. 111. §§.). A magyarországi és erdélyi görög-keleti vallású románok egész metropoliai egyháztartomanyának képviselete a nemzeti egyházi congressus ( 14ö. §.), melynek elnöke a metrópolita, esetleg a szolgálatban legidősb püspök. (147. §.) Az egész egybáztartománynak legfőbb igazgatási és igazságszolgáltatási közege a metropoliai consistorium (158. §.;, melynek elnöke a metrópolita. (15!). §.). 134. Az evang. reformált (belvét hitvallású) egyházban annak 1803-ban megerősített alkotmányos szervezete szerint az egyházközséget az egyházi és polgári hatóságokkal szemben a presbyterium elnöksége képviseli (27. §. p.). A presbyteríum elnöke a rendes vagy helyettes lelkész (28. §.). Több egyházközségnek felsőbb hatósággá egyesülése alkotja az egyházmegyét (34. §.), melynek közgyűlésén az esperes és az egyházmegyei gondnok elnökölnek (36. §.). Több egyházmegyének felsőbb hatósággá egyesülése alkotja az egyházkerületet, melynek közgyűlésén a püspök és a fŐgondnok az elnökök (4-'!.. 45. §§.). A magyar ref. egyházai egyetemesen érdeklő ügyek elintézésére hivatott testület az egyetemes konvent (52. §.), melynek elnökei a hivatali korra nézve legidősebb püspök és főgondnok. (54. §.). Az egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő gyűlése a zsinat ((54. §.). Bpesti tábla: Az alperes részéről bemutatott és a király ö felsége megerősítésével ellátott ..egyházi törvények" 43. §-ának h) pontja és 53. §-ának o) pontja szerint az egyházi hivatalnokoK 'aljleveleinek módosítása vagy változtatása az egyházmegyei, illetőleg egyházkerületi közgyűlések hatásköréhez tartozik; ugyané törvények 168. és következő §§-ai szerint pedig a református tanítók és egyházi tisztviselők. Ezek szerint, az elsöbiróság olyan ügyben járt el és itélt, amely nem tartozik a polgári bíróságok hatáskörébe, miért is ítéletét az előző eljárással egvütt, a fenthivatolt törvény értelmében hivatalból megsemmisíteni keilett. (1889. jan. 7. 20033/1888.) — C: Hh.. (1890. jan. 7. 7423/1889.) A magyarországi evangélikus református egyházakban érvényben levő s legfelsőbb helyen megerősített egyházi törvény 28. §. 9. pontja szerint kétségtelen, hogy az egyházi községet az egyházi és polgári hatóságokkal szemben a presbyteríum elnöksége képviseli, s ugyanezen törvények 29. S-a megállapítja, hopv a presbytenum elnöke a rendes vagy helyettes lelkész s hogy ahol kettős elnökség gyakorlatban volt, e gyakorlat továbbra is fentartható, amely esetben ennélfogva az egyházközségi gondnok jogosítottak együttesen. Kétségtelen ezekből, hogy az egyházközségi főgondnok önmaga az egyházközség képviseletére följogosítva nincs és hogy a per az egyházközség, mint jogi személy törvényes képviselőjének mellőzésével tétetett folyamatba. Minthogy pedig a hiba utólag sem hozatott helyre, az elkövetett alaki sérelem folytán az elsöbirósági itélelet megsemmisíteni kellett. (Bp. t. 1890, fehr, 12. 6132/1889,)