Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

Egyházi test illetek és alapítványuk. 83 fekvő jöagflgaiböl nem az egész testület, hanem csak bizonyos káptalani személyek követnek el valamely hatalmaskodást, akkor azokat a személyeket a testülettel külön-] szabadon törvény elibe hívhatják, (arról a helyről, a honnan az ilyen vétséget elkövették, különösen, ha magánvagyonuk nincsen). 2. §. Ks ha mindjárt magánvagyonuk volna is, a mondott helyről mindamellett ide/hetik é^ perbe hívhatják és a biró ellenük az ügy érdeméhez képeit Ítéletet hozhat és mondhat. A ( ) közti részek egészen elavultak. E czlin a testületek felelősségre vonásának módját fejti ki a káptalanra és conventre alkalmazva. //A". //. R. •')<>. c;. ,). §. . . . A káptalanok és eonventek a nagykornak kiváltságát élvezik és mindig a teljeskornságot vagyis teljes huszonnégy évet képviselik. A káptalant annak dékánja képviseli: HK. II. 53. cz. 3. §. A Btk. 164. §-a az egész Btk.-re kiterjedöleg meghatározza: hogy a hatóság neve alatt mely hatóságok értendők, ezek között pedig az egybazi hatóságot fel nem említi, miből következik, hogy a Btk. 227. ós 260. §§-aiba ütköző cselekmények az egyházi hatóság előtt el nem követhetők. (1889. márcz. 2. 1332.) — Azonos: C. 1887. jun. 28. 3234.; C. 1994. febr. 9. 11365/1893. 131. Bpeatl tábla: A r. k. egyházközségnek vagyoni kérdésben a bíróságok előtti képviseletére az illetékes megyés püspök lévén hivatva: az ettől eltérő rendelkezést tartalmazó egyházközségi kormányzati szabályok csak akkor tekinthetők érvényeseknek, ha azok az egyházi fenhatóságon kivül a korona jogainak nyilatkozata gyanánt a vallásügyi országos kormány által is megerősítést nyertek . . . (94. febr. 6. 598.) Curia: Hhagyja. (95. szept. 10. 4338/94.) A róm. kath. főpapságot feltétlenül megilleti a hozzátartozó kath. egyháxak nevében való felperesség, mert a róm kath. főpapság azon joga, melynél fogva őt a hozzátartozó róm. kath. egyházak feletti főfelügyelet illeti, törvényben gyökerezik. (C. 83. máj. 8. 7318. M. 3859.) A püspöki szék üresedése idejében a püspökséget és annak javadalmait érdeklő jogügyeknek vezetése és a püspökségi alapítványi javadalom képviselete a közalapítványi ügyigazgatóság hatásköréhez tartozik ugyan, ellenben a püspöki szék betöltése idejében a püspökséget érdeklő minden jogügy vezetésére és a püspöki javadalom képviseletére az illető püspök van hivatva. (C. 84. ápr. 30. 6378/83. M. 3860.) Tekintettel arra, h. a keresett dologi jog érvényesítésére irányoztatott. s tekintve továbbá, hogy rendszerint és különösen hasontárgyu ügyekben a római kath. egyház képviseletére a községi lelkész, mint ilven . . . jogosítva nincs, minthogy az egyház képviselete a megyés püspököt illeti. (C. 87. márcz. 17. 5943/93. M. 3861.) Azonos: Curia: 83. decz. 6. 911. (M. 3863.) A római kath. egyház képviselete a megyés püspököt illeti. (C. •M, jan. 20. 2439/903.) A róm. kat. lelkész és választott gondnok, mint az egyház vagyonának számadás és felelősség melletti rendes kezelői az egyház vagvonát érdeklőleg az egyházközség képviselőinek tekintendők s miután a vagyonkezelésnek az egyház vagyonát képező követeléseknek esetleg per utjáni behajtására is ki kell terjeszkedni: e tekintetben, miután a mellékelt egyházmegyei utasítás ellenkező intézkedést nem tartalmaz, felperesektől a perelhetőségi jogosultságot megtagadtii nem lehet. (C. 85. ápr. 9. 7574/84. M. 3862.) Az egyházkerületi esperességek saját hatáskörükben törvény által elismert hatóságot képeznek. A tkv. 125. §-ában a hatóságok, melyektől az eredeti okiratok inegszerezbetök, minden közelebbi meghatározás riélkiil említtetnek: következőleg hatóságok alatt, az egyházi hatóságok értendők. Cl.fi. 1874. márez. 10. 944.) Győri tábla: Ünképviseletre nem jogosított vagy jogi személy csak fi*