Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

82 Egyházi testületek és alapítványok* korolt legfelsőbb kegyúri jogából kifolyó intézkedése folytán, a vallásalapot illeti, melynek törvény szerinti jogi képviselője a közalapítványi ügyigazgatóság: ugyanez az üresedésbe jött püspökségek jogi képviseletére is hivatva van. (Smsz. t. ü. megállapodás, 1877. okt. 9. 14,239.) Ugyanígy: C. 1884. ápr. 30. 6378/83. (M. 3844.) A közalapítványi kir. ügyigazgatóság nem jogi személy, hanem a kir. kincstárnak mint jogi személynek, a törvény által meghatározott ügyekben való képviseletére rendelt hatóság. A kir. kincstárt rendszerint a kir. kincstári jogügyek igazgatósága képviseli, mig a közalapítványi ügyigazgatóság csak azokban az ügyekben van hivatva a kincstár képviseletére, amelyeket kormányhatósági intézkedés vagy törvény ezen hatóság hatáskörébe utal. (C. 904. febr. 23. 1072.) NEGYEDIK FEJEZET. Egyházi testületek és alapítványok. Holtkéz. 128. Egyházi testületek. 1868.: LIII. i.-cz. 2k- §• Uj egyházgyülekezetek alakítása, s leány-egyházak anyaegyházakká átváltoztatása, a vallásfelekezetek kizárólagos jogai közé tartozik. 1895: XLVI. t.-cz. 9. §. első bek. A szervezetei szabálynak jóváhagyása után megalakult vallásfelekezet az állam védelmi és főfelügyelete alatt álló törvényesen elismert nyilvános vallási testület. 129. A camalduli és a redemptorista, valamint a kegyesrendiek szerzetének Magyarországba felvételét megengedő 1715: CII. t.-cz. 2. §. szerint: S hogy a tisztán világi s az alapítók szabad rendelkezése alatt álló alapítványi fekvő jószágokat, csupán csak zálogos jogon és cimen birtokolhassák; u. a. 3. §. Mostantól jövőre pedig a szerzetesek testületeit és zárdáit, bármiféléket is, az ország szüksége s a királyi felség jóságos engedélye nélkül szaporítani nem szabad. Hasonlóképen törvénynyel, az 1723: XCVI. t.-czikkel, lettek befogadva a veres csillagos-keresztes ispotályosok rendje, a kapucinusok, az irgalmas barátok, a marianusok, a karmeliták, a pálosok rendje és az Orsolya-szüzek társulata, az 1729: L. t.-czikkel a remete szt. Ágostonról nevezett szerzetesrend; az 1741: LXV. t.-czikkel a szt. Domokos rend; az 1765: XLII. t.-czikkel a szt. ferenczrendiek; az 1765. évi XLIII. t.-czikkel a Xotre Dame-ról nevezett szerzetes szüzeknek szt. Ágoston rendszabálya szerint szervezett gyülekezete. A szerzetesek öröklési jogának megszorításáról (1715: LXXI. t.-cz. v. ö. alább az örökjogi részben. 130. UK. II. R. 46- sz. Továbbá, ha a káptalant vagy conventet (nagyobb avagy kisebb hatalmaskodásért) bárminemű Ítélettel testületileg marasztalják el, azt mint egyes külön személyt terhelik és nem az egyeseket kell külön elmarasztalni. Kivévén a fentebb említett eseteket, t. i. a szándékos és előre megfontolt gyilkosságot, felségsértést és hűtlenséget, a melyekért mindenik vétkest (a leirt módon) meg kell büntetni. 1. §. De ha az egyház