Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)
Az alapítvány. 79 ot a tanbizottság tagjává nem választották meg. Lfl. 78. jnL 22. 4803. AI. 953.) Az alapítólevélben vállalt kötelezettség teljesítésének és az ezen okiraton alapuló követelés lejáratának időpontja halasztó (felfüggesztő) feltételhet lévén kötve, ennek bekövetkezte előtt az alapító, 111, örökösei az alapítólevélben foglalt töke, esetleg kamatainak üzetésére nem kötelezhetők, a kötelezettség elévülése pedig csak a követelhetési időpont beálltával veheti annyival inkább kezdetét, mivel a kérdéses alapítólevélben a korház felepite>e es bebútorozást az alapítványt tevő részéről határidőhöz kötve nem lett. (0. 85. febr. 17. 5650/84. M. 759.) llabár a szabályellenes kezelés az alapítvány megszűntének feltételéül ki is köttetett, az alapítvány meg nem sztinik, ha a kir. kormány felügyeleti jogánál fogva, az alapszabályelleues kezelést megszüntette. (C 6189/1883.) A fennálló törvényes gyakorlat értelmében valamely alapítvány mindaddig, amig az illetékes kormányhatóság által jóváhagyott alapítványi oklevél kiállítva nincsen, jogi léteilel nem bir s igy jogoknak alanya nem lehet és az alapítvány kezelésére hivatott közegnek s illetve hatóságnak vonatkozó képviseleti joga pedig csak akkor áll be, ha maga a képviselendő jogszemély már jogi léteit nyert, ebből folyólag pedig a még nem létező jogalany részére rendelt összeg sem adható ki. A kereset valamely ösztöndíj alapítványból járandó hagyomány kifizetésére irányulván, azon alapítványt csak akkor terhelné felelősség a hagyományért, ha azt birtokában tartaná vagy annak elvesztét okozta volna mulasztásával vagy jogellenes cselekményével. Ily mulasztást vagy jogellenes cselekményt nem követhetett el, ha akkor, midőn a hagyományi összeg a hagyaték gondnokának kiadatott, akinél az későbben elveszett, még nem is létezett, illetőleg ezen ösztöndij-alapitvány a közoktatási ministeriumban jogi személyiséget még nem nyert. (Lfi. 80. ápr. 8. 655. M. 2689.) A Ludovika katonai akadémia, mint orsz. közintézetbe való felvétel végett ajánlási jogot a tv. csak az illető adományozóknak, UL örököseinek biztosította, ez tehát oly személyhez kötött jog, mely másra át nem ruházható, minthogy a tv. e jogot maguknak az adományozóknak és örököseiknek azon feltevésben biztosította, ha ezek az intézet ügyeit szivükön viselik és az intézet közhasznát tekintve, abba csak alkalmas, az országos czélnak megfelelő ifjakat fognak ajánlani. Ezen, egyedül az alapítók iránti bizalomnál fogva törvényileg biztosított ajánlási jog tehát már maga ezen körülménynél fogva eladás vagy üzérkedés tárgyát nem képezheti. (C. 91. jun. 10654/90. M. 952.) Az 1848. év előtti időben a végrendelkező a megyét azzal bizta meg, hogy az általa választott gondnokok utján felügyeljen arra, hogy a családi hitbizományi alapítványnak mindenkori örököse és birtokosa a végrendeletben reá rótt meghagyásokat pontosan teljesítse s a megye ezt elfogadta; ebből a felügyeleti jogból nem háramlott a megyére az a kötelezettség, hogy a családi alapítványt az ez ellen harmadik személyek által intézett támadások ellen megvédelmezze, mert ez a jog, illetve kötelezettség a mindenkori örököst és a várományosokat terhelte. — Ha az absolut korszak alatt az alapítványi kamatok, esetleg a hatóság mulasztásai folytán vesztek is volna el, ugy azért a megye nem felelős, mert az absolut korszakban történtekért az alkotmányos megyét felelősség egyáltalán nem terhelheti. (C. 1905. máj. 2. 597.) Valamely, a magyar tudományos Akadémiát, mint hagyományost érdeklő alapitó-levél kiállítása és annak jóváhagyása iránti intézkedés közigazgatási jellegű lévén, az 1894: XVI. t.-ez.-ben arra vonatkozó oly rendelkezés nem foglaltatik, amely a hagyomány átvételét kormányható-ági jóváhagyással ellátott alapitó-levél bemutatásától tenné függővé. Ha valamely alapítvány azon czélzattal hagyományoztatik valamely tudományos egyesületnek, hogy kamatait minden évben tiszteletdíjul azon szerző' kapja, aki a legsikerültebb magyar színmüvet, illetőleg drámát irja, ugy ezen hagyománynak hagyományosa nem az eddigi jogi léttel