Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

80 Az alapítvány. nem biró és csak azután létesülendő jogi személy, hanem az illető tudományos egyesület. (C. 1905. decz. 29. lOüüU.) Az alapítványt képező ingatlannak haszonélvezője csak az ingatlanra forditott azon munkálatok költségeit követelheti a tulajdonos alapítványtól, melyeket az alapítványi hatóság engedélyével, vagy ennek hiányában oly parancsoló szükség folytán teljesített, mely által az épület átlagát mentette meg bekövetkezhető nagyobb károsodástól. (C. 94. jun. ü. 10764.) Kassai tsz: Felperes jelen keresetében az 1894. évi január 20-án 41. ügyszám alatti fiókvégrendelet és az 1894. évi márczius hó 15-én 141. ügysz. alatti fiókvégrendelet, illetve alapítási szerződésnek azon intézkedését, melylyel az alapítvány alperes részére életfogytiglan 250 frtnyi életjáradék fizetésére köteleztetett, felperessel szemben érvénytelennek kimondani, felperest ennek fizetése alól felmenteni s ezzel egyidejűleg az alperes javára eszközölt zálogi bekebelezés törlését kéri. Felperes ezt a kérelmet arra alapítja, hogy T. A.-nak az első nejével kötött örökösödési szerződést neje halála után megváltoztatni s az alapítványt ujabb terhekkel sújtani joga nem volt, de ezt tenni nem is szándékozott, mert az érintett fiókvégrendeletek és alapítási szerződésben megnyilatkoztatta, hogy a „T.-Z.-féle alapítványt-' változatlanul és akként kívánja meghagyni, miként ezt a 230/88. sz. szerződésben nejével együtt megalkotta. Az 1894. évi márczius hó 15-én 141. ügyszám alatt kiállított fiókvégréndelet és alapítási szerződésnek az alperes részére rendelt évi 250 frtnyi életjáradék iránti részének érvénytelenítése iránti felperesi kérelemnek pedig azért nem volt hely adható, mert az nem képezte T. A. egyoldalú tényét, hanem egyrészt T. A. és másrészt a felperesi alapítvány gondnoksága között létrejött kétoldalú jogügylet eredményeként jelentkezik. Ez az alapítási szerződés ugyanis annak világos tartalma szerint kétoldalú jogügyletet tartalmaz. T. A. ebben a felperesi alapítványnak hagyományozott ingatlanokat már életében átruházta tulajdoni joggal ennek az alapítványnak, kijelöli ebben, hogy ezt a föhagyományt minő hagyományok terhelik és ezzel egyidejűleg a hagyományok fizetésére a felperest kötelezi, midőn tehát T. A. ebben az alapítási szerződésben a már előzően a 41/94. ügyszám alatti fiókvégrendeletben második nejének hagyományozott évi 250 frtnyi életjáradékot újból kirendelte s annak kifizetésére a ,,T.—Z.-féle alapítvány"-t kötelezte s ennek az alapítványnak gondnoksága ezt minden fentartás nélkül elfogadta, kétségtelen, hogy a most megnevezettek között oly kétoldalú jogügylet jött létre, melyet az alapítvány gondnoksága sikerrel csak abban az esetben támadhatna meg, ha és amennyiben ezen érvényesen létrejött kétoldalú jogügylet tekintetében valamely oly ténykörülményt felhozni és bizonyítani tudna, mely ennek az ügyletnek egészben vagy bizonyos részében való érvénytelenítésének alapjául szolgálna. Mindezekből tehát nyilvánvaló, hogy míg felperest a 41/94. sz. üókvégrendelet érvényesítése tekintetében kereseti jog meg nem illeti, addig a 141/49. sz. alapítási szerződésnek az alperes évi 250 frnyi hagyományára vonatkozó részének érvénytelenítése iránti kereseti kérelme jogos alappal nem bir, miért is felperest keresetével elutasítani kellett. (1900. ápr. 12. 2726. — C. Iihagyja, mert felperesnek az a kötelezettsége, hogy a ,,T.—Z.-féle alapitvány"'-ból az alperes részére 250 frt évi járadékot fizessen, nem a T. A. örökhagyó tényén egyedül, hanem hanem a T. A. és felperes alapítvány közt létrejött kétoldalú szerződésen alapszik. Hogy ezt a kétoldalú szerződést a felperes az alperesnek fizetni kötelezett hagyományra nézve érvényességében megtámadni s annak hatálytalanítását kérni jogalappal nem bir, ezt az elsöbiróság ítéletének indokaiban szintén kimuiatta. Miért is a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróság ítélete a kétoldalú szerződésre alapított indokaiból hagyatott helyben. (1901. jun. 12. 5698.) 127. A közalapítványi jogok képviselete. 1S6S: LIV. t.-cz. 84. §. 2. mondat. A közalapítványok a közalapítványi ügyigazgatóság által képviseltetnek.