Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

52 Bűnvádi perrendtartás 96. §. feljebb negyvennyolcz óra alatt a letartóztatást megszüntetni vagy az iratokat az előzetes letartóztatás iránt való határozathozás végett a vizsgálóbíróhoz áttenni tartozik. 1. Gyanúsítottnak megidézése a nyomozás során. Baumgarten 83. sz. a. 96. §. A nyomozást teljesítő rendőri hatóság (85. §. első bekezdés), a X. és XIII. fejezetekben foglalt intézkedéseknek alkalmazása mellett, megidézhet és eskü kivétele nélkül kihallgathat mindenkit, a kitől a kiderítendő ténykörülmények tekintetéhen felvilágosítást vár. A kihallgatásról jegyzőkönyv veendő fel. lé R. u. 112. §. A B. P. több esetben, a rendőri hatóságot jegyzőkönyvek felvételére kötelezi. A szóval tett feljelentésekről rendszerint, — a kihallgatásokról, a szemléről, lefoglalásról, házkutatásról és személymotozásról pedig mindig jegyzökönyvet kell felvenni. Ezeken kivid jegyzőkönyvek veendők fel minden olyan hatósági ténykedésről s cselekményről, melyeknek bizonyító erejéhez azoknak hitelességét igazoló Írásbeli alakszerűségek kívántatnak. Minthogy a nyomozás során felveendő jegyzőkönyvek legtöbb esetben döntő befolyással bírnak nemcsak a vádlók tájékoztatására, — hanem azok a későbbi birói vizsgálat sikerére is kihathatnak, sőt sok esetben azok alapján az ügy közvetlenül az itélö birő elé is kerül, — a rendőri hatóságok részéről a jegyzőkönyvek felvételénél a legkiválóbb gond, körültekintés és lelkiismeretesség tanúsítandó, s ugy az azok hitelességéhez megkívántató alaki szabályok, mint a tartalom megbízhatósága érdekében felállított leltételek szigorúan betartandók. L13. §. Minden jegyzőkönyv szerkesztésénél általános alaki kellék, hogy az mindenkor rendőrhatósági tag által vétessék fel s annak elején feltüntetve legyen : hol, mikor, mely hatóságnál, annak melyik tagja által, kivel, mily ügyben és kiknek jelenlétében vétetett fel, — s ha a jegyzőkönyvek idegen hatóság megkeresésére vétettek fel, azokban a megkereső hatóság, a megkeresés, esetleg határozat száma s kelti' is kitüntetendő. Ha jegyzőkönyvvezető alkalmazásának szüksége merül lel, ilyenül a rendőri hatóságnak minden olyan tagja, hivatalnoka vagy esküt tett közege alkalmazható, ki a nyomozás teljesítésében egyébként részi nem vesz vagy az által érdekelve nincsen. [14. §. A jegyzökönyvek rendszerint azon nyomozó cselekmény foganatosításával egyidejűleg veendők fel, melyekről azok szerkesztetnek. Utólagosan csak akkor szerkeszthetők a jegyzökönyvek, ha az élőszóval előadottak, vagy a nyomozó cselekmény közben oly jelenségek, adatok merültek fel, melyek annyira sürgős eljárást igényelnek, hogy még a jegyzőkönyvek felvételével járó időhaladék is veszélylyel jár. Ez esetben is azonban azok a szükséges eljárás teljesítése után azonnal felveendők, s e körülmény a jegyzőkönyvekben kitüntetendő. 115. §. Ha a jegyzőkönyv felvétele az idő előrehaladott volta vagy közbeesőleg az ügyben teendő intézkedés folytán megszakittatik, ezen körülmény felemlítése mellett a jegyzőkönyv lehetőleg lezárandó és ;i későbbi idő megjelölésével, folytatólagos jegyzőkönyv veendő fel. 116. A nyilatkozatok s vallomások egyfolytában írandók, s kérdések esak az esetben jegyzendők fel, ha ez a feleletek megértéséhez szükséges. 117. g. A felvett jegyzőkönyvek aláírás előtt a kihallgatott, a jelen voltak és a közreműködött egyének előtt felolvasandók, megmagyarázandók.